Olcsók a külföldi idénymunkások

A lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint a mezőgazdaságban éves átlagban 241 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván, 2 ezer fővel kevesebbet, mint az előző évben. Nem kizárt persze, hogy a foglalkoztatotti körből kikerültek idénymunkát végeznek majd, nem is biztos, hogy törvényesen - hívták fel a figyelmet szakértők.
Bár erre vonatkozó pontos adatok nincsenek, legtöbben az ország keleti megyéiben vállalnak feketén mezőgazdasági idénymunkát, itt ugyanis a gyümölcsérési szezonban rendkívüli módon megnövekszik a gyalogos és kerékpáros határfogalom. Ez már csak azért sem meglepő, mert például az Ukrajnából átjáró „vendégmunkás” megelégszik a magyar napszámos napi bérénél kevesebbel is - az Alföldön 3500 forint körüli készpénz plusz ital a napi árfolyam. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség egyik ottani megyei felügyelőségén lapunknak elmondták, hogy a szezon lényegében júliustól szeptemberig tart, amíg az uborkát és a paradicsomot szedik. Ilyenkor nemcsak a földeken, hanem sok esetben a konzervüzemekben is alkalmaznak kisegítő munkaerőt.
Más forrásból származó információk szerint a feketemunkásokat leggyakrabban a kistermelők alkalmazzák, akik a munkaügyi ellenőrzéseket rokoni kapcsolatra hivatkozva hárítják el. Bereczky András, a mezőgazdasági érdekképviselet (Medosz) főtitkára lapunknak arról beszélt, hogy az idénymunkások foglalkoztatása leginkább a 10 főnél kevesebb dolgozóval működő kisvállalkozásokra jellemző. Az ágazatban különben a KSH adatai szerint a „fizetett munkaerő” túlnyomó részét a mezőgazdasági termelés csaknem felét adó gazdasági szervezetek foglalkoztatják, az egy főre jutó átlagkereset tavaly 58 548 forint volt, 20,2 százalékkal nagyobb az előző évinél.
A Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külföldiek többsége hosszú távú munkavállalási engedéllyel rendelkezik, így a nyári idénymunkák alkalmával nagyon kevesen kérnek időszaki munkára engedélyt - mondta lapunknak Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal munkatársa. A hivatal adatai szerint 2002 végén 42 811 érvényes engedéllyel rendelkező munkavállalót tartottak nyilván. Ezen felül 854-en a kedvezménytörvény lehetőségeit kihasználva kaptak munkavállalási engedélyt Magyarországon. Az engedélyek több mint 90 százaléka hosszabb, fél évtől egyéves időszakig tart, ennek csupán töredékét teszik ki az idénymunkára jelentkezők. Az idén áprilisban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező 44 300 személy kétharmada román állampolgár volt. Ugyanakkor tavaly a román állampolgárok számára fenntartott 8 ezer fős időszaki engedélyt csupán heten vették igénybe. A külföldi munkavállalók 70 százaléka Budapesten és annak közvetlen közelében helyezkedik el.