A közhiedelemmel ellentétben az elmúlt években jelentős változáson esett át a magyar éttermi kultúra, hiszen az utóbbi időben már a gyorséttermi láncokban is megjelentek az egészségesebb táplálkozást előnyben részesítő gasztronómiai termékek - mondta lapunknak Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Rt. alelnöke, a Kárpátia Étterem vezetője. Niklai szerint az igényesebb éttermek vezetőinek nem szabad fanyalogniuk attól, hogy sok fiatal a gyorséttermekben és bevásárlóközpontokban szocializálódik, hiszen ők később könnyebben térnek be a magasabb árkategóriájú éttermekbe, mint a semmilyen éttermi kultúrával nem rendelkező társaik. A vendéglőlátogató magyarok körében továbbra is a hagyományos ízek a népszerűek, ugyanakkor örvendetes tendencia, hogy az egészséges táplálkozás első lépéseként a vendégek már nem csupán a mennyiségre koncentrálnak. Mindez nem jár a magyar konyha térvesztésével, hiszen az az utóbbi időben is jelentős fejlődésen esett át, és a jövőben is alkalmassá válik az új igények kielégítésére - tette hozzá Niklai. Az éttermi kultúrát növeli, hogy emelkedett az alkalmazottaknak adható étkezési utalványok mennyisége.
A turizmusban tapasztalható hullámvölgy jelentős befolyással volt a hazai vendéglők látogatottságára is - tudtuk meg Simóka Tamástól, a Magyar Éttermi Szövetség elnökétől. Simóka szerint a magyar ízvilág érdemben nem változott, de vannak biztató tendenciák: a vegetariánus és bioélelmiszerek elterjedése. Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint sajnálatos, hogy az étteremlátogatás napjainkra ünneppé vált az emberek számára és a forgalom nagy részét különféle rendezvények adják. A rohanó, fizetésüket több vállalkozásból megszerző embereknek nincs idejük órákat étteremben tölteni, ők többnyire ragaszkodnak a gyorsan elkészülő, hagyományos ételekhez, ezért egy meggondolatlan menüváltás forgalom-visszaeséssel járhat - tette hozzá az itthon is a francia étkezési kultúrát követendőnek tartó Háber Tamás.
Az elmúlt tizennégy évben tapasztalt rohamos élelmiszer-kereskedelmi fejlődés egyik hajtómotorja, hogy míg az EU-s háztartásokban a kiadások egyhatoda megy élelmiszerekre, Magyarországon ez egyharmad körüli - állapította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet legújabb, az étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányában. Az átlagos arányokat meghaladó költekezés magyarázata, hogy a magyar családok inkább vásárolnak otthonra drágább élelmiszereket, ugyanis csak nagyon ritkán engedhetik meg maguknak a vendéglőbe járást vagy egész az estés szórakozást. A vendéglátók főként a városi, magas jövedelmű férfiakat célozhatják meg sikerrel, ők „harapnak” a boltokban ritkábban kapható, nem tömegalapanyagokból készült ételekre.
Az élelmiszeripar számára a legértékesebb fogyasztói csoport a 20-29 éves városlakóké, a GfK a porlevesek rajongóinak nevezi őket, szívesen fogyasztanak ugyanis előre elkészített ételeket, akárcsak müzliket, pudingot, rágcsálni valót és fagylaltot. Az egészségesen táplálkozók látszólag kevéssé érdekesek a rendszerint a hagyományos táplálkozásra specializálódott magyar gyártói réteg számára. A csoport gerincét a középkorú, magas jövedelemmel bíró, az átlagosnál nagyobb iskolai végzettségű nők alkotják. Étrendjükben nagy hangsúlyt kap a szárnyashús, a sajt, a barna kenyér és a saláta, viszont rágcsálni valót, édes italokat és édességet alig fogyasztanak. A felnőtt lakosság kis részét képezik a rendszertelenül étkezők, akik számára mindegy, hogy mit esznek és mennyiért - ők alapvetően a városi egyetemisták.
Hőnyi Gyula
Andacs Botond