Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tárca és a honvédség állománya együtt 35 ezer főre apadhat, ma a létszám 43 500. A jövőben - a tartalékosokkal együtt - a tárcánál 7, a honvédségnél 27-28 ezer fő szolgál majd. A 27-28 ezer katonából mintegy 6 ezer a szárazföldi fegyveres alakulatok létszáma - ez 7 aktív és 2 tartalékos zászlóalj, NATO szerint 2 dandár és 1 felderítő zászlóalj -, néhány száz fő a légierő állománya, a többi egység pedig logisztikai, illetve speciális feladatokat lát el.
A honvédség tervezett létszámcsökkentései és az átszervezés e szerint nem jelenthet majd igazi áttörést a katonai költségvetésben, azaz a fejlesztésekre ezután sem jut sokkal több pénz az eddigieknél. A költségvetési keret pedig egyre nagyobb, jövőre 350 milliárd forint körül alakul, míg idén 310 milliárd forint. A problémák oka részben a javadalmazás várható növekedése, részben az, hogy az eddigi sorállományú egységeket szerződéses katonákkal kell majd felváltani. Ez az egy katonára eső jövedelemköltségeket önmagában is többszörösére növeli. Számos, eddig a sorozottak által ellátott feladatot - például a konyha- és őrszolgálatot - nem lehet majd sem a hivatásos sem a szerződéses állománnyal végeztetni, ezek ellátását a honvédségből való kiszervezéssel a magánszférából rendelheti meg a HM.
A költségvetés nagyobb részét ma a személyi állomány jutatásaira fordítják, ez az idei kiadás 41 százaléka, azaz 129 milliárd forint. Az ideális felosztás szerint a büdzsé 30 százalékát kellene erre fordítani, míg 40 százalékot a működtetésre, további 30 százalékot pedig a fejlesztésekre, amire idén csak 4,8 százalék vagyis kevesebb mint 15 milliárd forint jut. A kiadások szerkezetének átalakítása nélkül a költségvetés ezután még feszítettebbé válhat részben a Gripen-program, valamint a gépjármű- és az URH-tender miatt.
