Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tíz tagjelöltnek pénteken megküldött, egyenként másfél száz oldalas jelentés jogfejezetenként - a még el nem készült bel- és igazságügy kivételével - veszi számba a kötelezettségek teljesítését. Magyarországra két területen vár súlyos intés, a mezőgazdaságban (kifizető ügynökség működtetése, számítógépes integrált adminisztrációs és ellenőrzési rendszer - IACS - hiánya veszélyeztetheti a közvetlen jövedelemtámogatásokat, vidékfejlesztés, állategészségügy, növényvédő szerek felhasználására vonatkozó joganyag átültetése) és a belső pénzügyi ellenőrzésben, ahol továbbra is gond a tárcákon belüli független ellenőrzés. Figyelmet érdemlő további terület az áruk szabad mozgásában a közbeszerzés és a gyógyszeripar; a társasági jogban az, hogy elejét vegyük a márkahamisításnak és egyáltalán őrködjünk a szerzői, szabadalmi jogok fölött, a határokon a nemzetközi áruforgalom hatékonyabb szűrése, a törvénysértőkkel szembeni eljárás.
Ennek érdekében az igazságügyi apparátusok közötti koordináció; a regionális politikában a szakemberképzésen kell javítani, megteremteni az ellenőrzési rendszert; a környezetvédelemben pedig többek közt a sugárzás elleni védelem, a nukleáris biztonság fokozása, a légszennyezés csökkentése és a szennyvíztisztítás igényel erőfeszítést.
Szektoronként nagyon részletesen felsorolták tehát a nemzeti vállalásokhoz mért lemaradásokat, megemlítve, hogy Magyarország eredetileg a 2003. január 1-jei csatlakozást tűzte ki célul. Mindazonáltal ez kétélű fegyver: Brüsszelnek igaza van, ha ehhez képest vesz észre késedelmet, viszont a kormányzatot menti, hogy majdnem másfél évvel később csatlakozik az ország, vagyis pótolható a lemaradás, bizonyos intézmények működtetése, kiépítése fölösleges is lehet, hiszen a feladat nélküli adminisztráció csak külön pénzügyi terhet jelentene.
Szlovénia és Litvánia esetében a bizottság nem talált súlyos kifogásolnivalót, a többiek közül Lengyelország áll a legrosszabbul, a nyolc tagjelöltnél összesen 28 „sürgető” ügyből Varsónak nyolc területre kell összpontosítania, az audiovizuális politikától a halászatig feltűnőek a lemaradások. Mindazonáltal a bizottság a jelentést nem toldotta meg a sárga - figyelmeztető - lappal: azt majd csak június közepén küldi el, a bel- és igazságügyi jogfejezet áttekintése után. Brüsszel tisztán technikai okokkal magyarázza a késést, ám itteni megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy június 7-8-án tartják a lengyel referendumot a csatlakozásról, feltehetőleg ezért a tapintat. A bizottság novemberben újabb jelentést készít, amikor már piros lapokat oszt, amelyek alapján a tagállamok hatályba léptethetik a csatlakozási szerződés védzáradékát, vagyis átmenetileg korlátozhatják az új tagok jogait.
