Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő héten kezdődik a parlamentben a civil szféra új támogatási rendszerének létrehozásáról, a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló törvénytervezet általános vitája. E szerint az állam az NCA-n keresztül ugyanakkora összeget biztosít majd a civil szervezetek támogatására, mint amennyiről rendelkeztek az adózók a személyi jövedelemadójuk (szja) 1 százalékának felajánlásával.
Tavaly az szja 1 százalékaként megjelenő csaknem 11 milliárd forintból csak 5,2 milliárd forintot irányítottak az adózók a civil szervezetekhez. Az állam az új szabályok szerint ebben az esetben szintén 5,2 milliárdot állna, ami a büdzsé számára még pozitív szaldót jelent. Elméletileg azonban, ha a rendelkezési arány nő, akár megkétszereződhetnek a civilek számára jutó összegek.
Az NCA-tól nyilvános pályázatok és normatív támogatások formájában kaphatnak majd pénzt a szervezetek. A tervezet szerint a civil szervezetek alapműködésének támogatására legalább az NCA éves forrásának 60 százalékát kell majd fordítani, a többit a szektor programjainak és rendezvényeinek támogatására költik. A törvénytervezet kodifikációjára még Kiss Elemér kancelláriaminiszter adott utasítást, a parlamentbe utódja, Kiss Péter terjesztette be, ma pedig már Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter a felelős az NCA-ért. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) reményei szerint a parlament már a tavaszi ülésszakon elfogadja a törvényt. A MeH-től tavaly 357 millió forintot kaptak a közhasznú társaságok, a bennmaradt 43 millió forintot még az idén várhatóan szintén pályázati alapon osztja majd szét a tárca. (Kimondottan csak a civil szervezetek támogatására a MeH idén 289,7 millió forintot biztosít.) Idén a régiókat tekintve a közép-magyarországi közhasznú szervezetek nyerték el a legtöbb, összesen 162 millió forintnyi támogatást, ebből a fővárosiak 142 millióval részesednek. A többi régió 23-62 millió forint közti támogatást kapott.
Hamarosan a parlament elé kerül a kormány „civilstratégiájáról” szóló országgyűlési határozati javaslat is, amelyben a kormány alapelvként ismeri el a civil szervezetek jelentőségét, tiszteletben tartja függetlenségüket, valamint a társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés szerves részének tekinti őket. A stratégia tartalmazza, hogy a kormány átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes, elsősorban működési költségeket biztosító támogatási rendszert állít fel.
