Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyminisztérium (PM) eltökélt abban, hogy a költségvetés kiadásainak leszorítása érdekében a lakásfinanszírozás költségeinek csökkentésére elkészített javaslatait gyorsan átveri a kormányon - erősítették meg lapunknak több forrásból is. A PM elszántságát azonban az utolsó pillanatban is csorbíthatja a politikai akarat. Ezt tesztelte tegnap információnk szerint a tárca, amikor az MSZP-frakció elé vitte javaslatait. A PM - ha az ellenszegülést komolynak ítéli - kész lehet további finomításra, s ekkor a kormány holnapi ülésén nem tárgyal a kérdésről. Ha azonban a szaktárca értékelése szerint „még tolerálható” mennyiségű ellenvetés vetődik fel a legnagyobb kormánypárt köreiben, akkor a PM a közigazgatási államtitkári értekezlet mellőzése nélkül a kormány elé viszi javaslatát. (Hasonló módon, kötelező egyeztetés nélkül tárgyal holnap a kormány a metrófinanszírozásról is.)
A tervezett változások fordulónapja csak az első esetben lehetne június elseje, az egyhetes csúszás a bevezetést legalább egy hónappal tolná ki. Abban konszenzus mutatkozik, hogy az új szabályok csak az életbelépésüket követően beadott hitelkérelmekre vonatkozhatnának.
Az elmúlt napok kiszivárogtatásai lényegében körülhatárolták a várható változásokat, bár néhány területen híreink szerint visszavonulót kell fújnia a PM-nek. Bankszakmai körökben úgy vélik, a jelzálogalapú finanszírozás miatt le kell, hogy kerüljön a napirendről a régi lakás eladásából származó bevételek kötelező előtörlesztésének ötlete. A pénzintézeteknek fizetett kamattámogatás mértékének csökkentésében viszont teljesnek tűnik az egység. A PM a 10 százalékos támogatást 6 százalékra akarja korlátozni és eltörölné a pénzintézeteknek fizetett 2 százalékos költségtérítést is. A részletekkel tegnap a Magyar Bankszövetségben szembesülhettek a pénzintézetek, amelyek tudják, hogy le kell mondaniuk hasznuk egy részéről, ám annak mértékét vitatják: 6 helyett 8 százalékos kamattámogatást igényelnek, s remélik, a költségtérítésből is marad valamennyi.
Ha a PM terve érvényesül, a jelzálogbankokkal partneri viszonyban álló pénzintézeteknek el kell majd gondolkodniuk: érdemes-e jelen lenniük a piacon, hiszen a gyakorlatilag felére csökkenő marzson kell osztozniuk a jelzáloghitel-intézményekkel.
A probléma az FHB-t érintheti leginkább: vélhetően felül kell vizsgálnia a terjeszkedés helyett a konzorciális partnerekre építő stratégiáját. A döntés nagy nyertese az OTP lesz, amelynek továbbra is csak magával kell osztoznia a csökkenő - bár az átlagos banki kamatmarzsnál továbbra magasabb - bevételeken.
Aki a most érvényes szabályok szerint öt évig fix kamatozású hitelt vett fel, annak öt, tíz vagy tizenöt év múltán sem nőhet a havonta fizetendő törlesztőrészlete a mai fölé - áll a hatályos rendeletben. A kormánynak jövő év június 15-éig azt is meg kell határoznia, hogy mennyi lesz ezeknek a már megkötött szerződéseknek a további állami támogatása. Ha a piaci viszonyok úgy alakulnak, a jövőben csak kisebb vagy semennyi további állami támogatás nem kell majd ahhoz, hogy a díjak változatlanok maradjanak, s ekkor az állam az eddig folyósított kölcsönök támogatási terheitől részben vagy egészben megszabadulhat.
Lapunk úgy tudja, hogy az új lakások vásárlására szóló hiteleknél - a használt lakásra szóló támogatással arányosan - csökkenne a jelzáloglevél kamattámogatása, miközben az ehhez járó úgynevezett kiegészítő kamattámogatás mértéke nem változna. A támogatások változó mértéke szakértők szerint az új lakás vásárlására vagy építésére szóló hitelek kamatának emelkedését hozza, ugyanakkor a használt lakásra szóló kölcsönöknél a kamatszint 6 százalék körüli értéke nem nő majd, noha a 6 százalékos kamatplafon eltűnik. A csökkenő kamatmarzs ellenére ugyanis elég nagy marad a bankok nyeresége és erős a piaci verseny. A támogatás jelenlegi futamideje 20 év; ha az új szabályozásban ezt 10 évre csökkenti a kormányzat, akkor rövidebb ideig lesznek biztosan változatlanok a törlesztőrészletek. Ez azonban csak akkor igaz, ha az állam a jelenlegi rendszer szerint kiköti: a támogatást úgy kell alakítani, hogy a hitel terhei 10 évig ne növekedjenek.
Ha a legmagasabb kamatozású lakáshitelek terhei sem nőnek 6 százalék fölé, akkor az Európai Unióban jelenleg is alkalmazott lakáshitelkamat-szinten és azalatt vehető fel továbbra is lakáskölcsön Magyarországon.
