Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi növényvédőszer-piac tavaly 44 milliárd forintra csökkent az előző évi 44,4 milliárd forintról – derül ki a Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) adataiból. Méhn Gábor, a NISZ elnöke, a BASF Agrodivíziójának vezetője elmondta, hogy a visszaesés a termőterület csökkenésével magyarázható. Magyarországon a gyomirtó szerek aránya jóval nagyobb az európai átlaghoz képest, ami azt jelzi, hogy a termelők még mindig inkább csak az elkerülhetetlen gyomirtásra költenek. A hatékony és a jövedelmező termelést inkább szolgáló termésnövelő vagy -megtartó termékekre – mint például a gombaölő szerekre – nem fordítanak kellő figyelmet. Pedig az unión belüli versenyképesség alapja az intenzív termelési színvonal, amelynek hiányában a termelők csak az EU-átlag alatti jövedelem realizálására lesznek képesek – hangsúlyozta a szakember.
A termelők korszerűtlen vegyszer-felhasználási szokásaiban ugyanakkor az is szerepet játszhat, hogy a jelenlegi EU-tagországok farmerei és a magyarországi gazdálkodók között óriási finanszírozási különbségek vannak. Míg az uniós termelők nagyrészt saját maguk finanszírozzák meg a termelésükhöz szükséges anyagokat (gép, alkatrész, vetőmag, műtrágya, növényvédő szer stb.), addig a hazaiak mintegy 60-70 százalékban rá vannak szorulva a beszállítókra, lefedve az egész termelési ciklust. Ehhez képest a hektáronkénti ráfordítások 30-40 százalékkal alacsonyabbak, mint az EU-ban. A jelenlegi kimutatásokból ugyanakkor egyértelműen következik az is, hogy ezen finanszírozás nagy részét a gazdák kereskedelmi partnerei biztosítják a termelőknek a növényvédőszer-gyártókkal és más input gyártókkal közösen.
A fentiekből is kitűnik, hogy a mezőgazdaság újbóli felvirágoztatásában a kereskedelemnek és a termelők partnereinek óriási szerepe lehet. Ehhez azonban elengedhetetlen a jogi háttér még jobb szabályozása annak érdekében, hogy a kereskedelem szereplői nagyobb biztonsággal jussanak hozzá jogos követeléseikhez. Abban az esetben, ha a termőföld is jobban bevonható lenne a rendszerbe, növekedne a kereskedők finanszírozási hajlandósága, így a termelők is könnyebben jutnának forráshoz a hatékony és intenzív, ám tőkeigényes termeléshez – hívta fel a figyelmet Méhn Gábor.
Mint kifejti, a gyomirtó szereken belül a nem kellően szelektív, viszont olcsó vegyszerek aránya kiemelkedően magas Magyarországon az unió átlagához képest, ami csak a kukorica gyomirtását tekintve mintegy 3 milliárd forint veszteséget okoz a termelőknek. A tervszerű növényvédelem, ezen belül különösen a hatékony gyomszabályozás lehetőségét ugyanakkor – a cukorrépa kivételével – a hiányzó kvótarendszer akadályozza, mivel a gazdálkodók az ingadozó árak és kereslet-kínálat miatt nem tudnak hosszú távú, több évre szóló vetésforgót készíteni, így a gyomproblémák leküzdése többletráfordításokat igényel.
Csaknem harminc tagvállalata révén a NISZ elsősorban a Magyarországon engedélyes gyártók szakmai érdekképviseletét látja el, tagjai a hazai növényvédőszer-forgalom több mint 95 százalékát képviselik. A tagvállalatok 1998-ban megalkották és elfogadták a NISZ etikai kódexét, amely tartalmazza a növényvédő szerek forgalmazására, felhasználására és piacra kerülésére vonatkozó azon nemzetközi és uniós előírásokat is, amelyekre a hazai jogszabályok korábban nem terjedtek ki.
