Az Európa Tanács döntött az egységes európai egészségbiztosítási kártya bevezetéséről. Ennek célja felváltani minden formanyomtatványt, amely jelenleg szükséges egy másik tagországban való kezeléshez, egyszerűsíteni az eljárásokat és a költségek visszatérítését. A NAPI Gazdaság értesülései szerint a 2004. június 1-jével hatályba lépő új rendszerben a kártya az első lépésben az E-111-es formanyomtatványt váltaná ki, megkönnyítve az EU-állampolgárok ideiglenes külföldi tartózkodását, akár nyaralásról, tanulásról vagy munkavállalásról van szó.
A bizottság számít arra, hogy az előkészítés utolsó szakaszában már a tagjelölt országok is részt fognak venni, bár a szoros határidő miatt várhatóan derogációt kérnek a kártya bevezetésére.
A tb-ellátási rendszer egyszerűsödése idővel mérsékelheti az utasbiztosítások iránti keresletet. Az ilyen termékek forgalmazói szerint a jelenlegi, több esetben bonyolult adminisztrációval járó szisztéma mellett volna piacuk az utasbiztosításoknak. Német Attila, a QBE-Atlasz Biztosító értékesítési és marketingigazgatója elmondta, hogy az utasbiztosítások assitance-szolgáltatásai mentesítik a biztosítottat valamennyi kezelési költség megfizetésétől, ráadásul lehetőség van olyan biztosítások megkötésére is, amelyek nem pusztán az alapellátás, hanem többletszolgáltatások (például magánklinikák) igénybevételét is lehetővé teszik az ügyfeleiknek.
Az EU-csatlakozást követően a magyarok hazai befizetéseik alapján az összes tagállamban jogosulttá válnak a támogatott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője szerint a formanyomtatvány megléte csak az unió bizonyos országaiban - például Spanyolországban - jogosít fel automatikusan a szolgáltatások igénybevételére. Németországban és Ausztriában - amely országokban hazánk polgárai a tb-befizetésük alapján már jelenleg is jogosultak sürgősségi egészségügyi szolgáltatásra - az E-111-es nyomtatványt egy betegbiztosítónál kell leadni, ahol cserébe a biztosított egy elszámolólapot kap, amely feljogosítja orvosi szolgáltatás igénybevételére. Az uniós rendeletek értelmében a másik tagállamból érkezők a helyben lakó és biztosított állampolgárokkal kerülnek azonos elbírálásra, és ez vonatkozik az esetleges biztosítotti hozzájárulásokra (co-payment) is. Így a beteg oldaláról nézve az ellátás nem biztos, hogy teljesen ingyenes, sőt adott esetben lehet, hogy sokkal több hozzájárulást kell fizetnie az ellátásért, mint amit a hazájában már megszokott. Épp ezért a magyar állampolgároknak fel kell készülniük arra, hogy a támogatott gyógykezelés után is fizetési kötelezettségük keletkezhet.
Németországban és Ausztriában csak jelképes, néhány eurós díjat kell fizetni az igénybe vett gyógykezelések után, ám például Franciaországban csak a járóbeteg-ellátás árának egy bizonyos részét - jellemzően 70 százalékát - fedezi az alapbiztosítás. Ez utóbbi országgal kapcsolatban külön gondot jelent, hogy a támogatást a francia társadalombiztosítás visszatérítéses rendszerben utólag számolja el, vagyis a kezeléskor a teljes összeg fizetendő.
