Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) életre hívásakor természetesen elsődleges volt a birtokrendezéssel kapcsolatos feladat. Ennek egyik alappillére a nemrégiben indított földért életjáradékot program. Ezáltal ugyanis ki lehet a vonni a birtokrendszerből azokat a kis parcellákat tulajdonló gazdákat, akik az elkövetkező években a földméret miatt bizonyosan nem tudnának megélni a mezőgazdaságból - nyilatkozta lapunknak Mikó Zoltán, az NFA elnökhelyettese. (Emellett bizonyos szociális problémák is kezelhetők a program segítségével.) A megszerzett területeket az alapkezelő elérhetővé teszi a vállalkozói gazdálkodó réteg számára.
Mikó hangsúlyozta, hogy a földpiac „mesterséges” alakítása, amit az NFA végez majd, nem ellentétes az Európai Unió elveivel, azaz Brüsszel ezért nem marasztalja el Magyarországot. Az unió jelenlegi tagállamaiban egytől egyig nemzeti hatáskörben van a birtokpolitika. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban ne okozzon problémát, a földalap működésének teljesen átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie. Az elnökhelyettes megjegyezte, hogy - nem mellékesen - az NFA révén magyar kézben maradnak a földek.
Az NFA a „felvásárlások” révén óhatatlanul szerepet játszik a földárak alakulásában. Egyes elemzők szerint a drágulás mértéke nem lesz jelentős, mások viszont úgy vélekednek, hogy az EU-csatlakozás kapcsán drasztikus emelkedés várható. Mikó Zoltán szerint ezen a téren az NFA felelőssége az, hogy a robbanásszerű áremelkedést mérsékelje. Ez ugyanis a tőkeszegény magyar mezőgazdaságnak most rendkívül komoly problémákat okozna. (Az NFA bizonyos szituációkban akár eladóként is megjelenhet a földpiacon - igaz, Mikó azonnal hozzátette, hogy a közeljövőben erre vajmi kevés esély van.)
Az átláthatóságot többek között a nyilvános és egységes vagyonértékelő rendszer kialakításával szeretnék elérni. A napokban teszik közzé a 116 pályázó értékbecslő nevét, az első körben 60-80 főt választanak ki közülük. A pénzintézetek csak az általuk adott minősítéseket fogják befogadni. A vagyonértékeléseket minden egyes alkalommal ellenőrzik. A nyomon követhető működés érdekében az értékelés egységes metodikáját is közzéteszik, ám ezzel még nem készültek el, ugyanis a kiválasztott értékbecslőkkel együttműködve dolgozzák ki.
Az NFA a helyi szervezeteknek is teret kíván adni. Helyi birtokhasznosítási bizottságokat állítanának fel, gyakorlatilag minden településen. Ezek az összes, állami tulajdonú területeket érintő ügyletet megvitatnák és véleményeznék, illetve egyeztetnének az NFA-val. A jelenlegi tervek szerint ezekben a minimum 3, maximum 5 fős bizottságokban helyi ismeretekkel rendelkező gazdák, gazdálkodók vagy az érdekképviseletek emberei kapnának helyet. Ezzel az EU igényeit is kielégítenék. Ez a rendszer - Mikó Zoltán szerint - igen erősen hasonlít az egyéni és társas vállalkozások EU-beli érdekképviseleti szervezetéhez. A rendszer kiépítése nem költségigényes - becslések szerint mindez néhány tízmillió forintba kerülne -, hiszen a bizottsági tagok nem főfoglalkozásban végeznék tevékenységüket. A bizottságok ellenőrző szerepükön túl az NFA-nak konkrét javaslatokat is tehetnek birtokhasznosításra.
A legfrissebb - földért életjáradékot - program iránt meglehetősen nagy az érdeklődés. Több mint 20 ezren kérdezősködtek telefonon, illetve a helyi illetékeseknél, s több mint 2000-en már fel is ajánlották megvételre földjüket, összesen mintegy 6 ezer hektárt. (Ez lényegesen több a vártnál, az NFA erre az évre 10 ezer hektár megvásárlásával számolt.)
A földért életjáradékot program nem csupán a nyugdíjasoknak jelenthet jó üzletet. Jelentős termőterületek kerülhetnek az állam tulajdonába úgy, hogy nem kell egyszerre nagy összegeket kifizetnie. A vélhetően emelkedő földárak következtében idővel nullszaldóssá válhat a rendszer. Számítások szerint hat-nyolc év alatt évi 10-30 százalékos áremelkedés esetén már rentábilis lesz a földalap.
