Vajon mennyiben segít John Maynard Keynes eligazodni a mai gazdasági problémákban - szólt a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Társadalomelméleti Szakkollégiuma (TEK) által szervezett konferencia egyik fő kérdése. Oblath Gábor, a jegybank monetáris tanácsának nemrégiben távozott tagja szerint az 1993-94-es „kaland” megmutatta, hogy Magyarország túlságosan kicsi és nyitott gazdaság ahhoz, hogy a klasszikus keynesi keresletélénkítő recept működjön. Ugyanakkor az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak - nagy és zárt gazdaság lévén - nem kell egy kis gazdasághoz hasonlóan gondolkodnia a költségvetési politikáról, így nem feltétlenül indokolt a gazdasági és növekedési egyezményben megjelenő szigor.
Valamekkora megszorítások azonban mindenképpen kellenek - véli Király Júlia, a Postabank elnöke, aki szerint a költségvetésnek a fejlődés fenntarthatósága érdekében visszafogottan kell költekeznie.
Oblath elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar csatlakozásig az államháztartási hiányt jelenleg csak a GDP 3 százalékáig engedő szabályozás a közgazdasági megfontolásoknak és a politikai szükségszerűségnek engedve relativizálódik, azaz az eddiginél kevésbé lesz antikeynesiánus.
Az önálló monetáris politika feladásával a gazdaságpolitikai eszközök közül csak a jövedelempolitika és a foglalkoztatás szintjének változtatása marad, ezért Oblath inkább az alulértékelt forintot támogatja.
James Kenneth Galbraith, a University of Texas professzora szerint az USA ma is alapvetően keynesi, a gazdaságot a kereslet élénkítésén keresztül stimuláló politikát folytat. Ezt jelzi, hogy a helyi és szövetségi kormányzatok összesített deficitje a GDP 5 százalékára rúg és a kamatlábak alacsonyan tartásával a háztartásokat is többletfogyasztásra ösztönzik. Az amerikai többletkereslet a hatalmas külkereskedelmi hiányon keresztül egészen addig képes az egész világgazdaság élénkítésére, ameddig a világ többi része hajlandó az USA fogyasztását meghitelezni.
Ez azonban - a legjobb szándék ellenére is - félő, hogy nem tart sokáig: az Egyesült Államok egyre inkább hasonlít az 1944-es Angliára: ipari teljesítőképessége relatíve visszaesik, már jó ideje nettó adós, katonailag többet vállal, mint gazdasági ereje engedné.
Csáki György, a Magyar Posta Rt. elnöke hangsúlyozta, hogy szeptember 11-e, valamint a fogyasztásösztönző japán törekvések is megmutatták, hogy az általában neoklasszikus tanokat, minimális államot hirdető fejlett államok is a keynesi útra léphetnek, ha érdekük úgy kívánja.
Pálvölgyi Balázs