Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bővül azok köre akik, birtokfejlesztéseikhez, -növeléseikhez a jövőben kedvezményes állami hiteleket vehetnek igénybe. Ezzel együtt a 100 hektárig történő vásárlások finanszírozási feltételei romlanak – vélik a Magosznál –, így romlik a családi gazdaságok versenyképessége.
NAPI Gazdaság
Korábbi szándékai szerint több termelőnek kívánta elérhetővé tenni az agrártárca a birtokvásárlási lehetőségek mellé nyújtott kedvezményes hiteleket. A Magyar Közlönyben január végén megjelenteket és a változtatásokat azonban többen nem tartják megfelelőnek. Az azonban mindenféleképpen előrelépés, hogy immár a helyi takarékszövetkezeteken keresztül is igényelhető a hitel.
Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vonatkozó rendelete szerint ezentúl szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágú termőterület és a rajta lévő ültetvény, valamint gyep megvásárlásához igényelhető a támogatás, ám legfeljebb 300 hektár birtoknagyság eléréséig. Emellett a termőföldhöz tartozó telephelyek – például tanya, major – megvételére, korszerűsítésére is fordítható az igényelt pénz. Ez utóbbi esetben azonban a hitelkeret nagysága 1–100 millió forint között változhat, míg földvásárlás esetén a fölső határ 150 millió forint. A futamidő a kamattámogatás és az állami kezességvállalás mellett 5–15 évig terjed.
A hitel felvételére, illetve a kapcsolódó kamattámogatásra és állami kezességvállalásra a rendelet alapján azon magángazdálkodók jogosultak, akiknek hitelkérelmét az FM Hivatal előzetesen nyilvántartásba vette és záradékolta. Emellett a szerződőnek vállalnia kell, hogy gazdaságát legalább 5 évig működteti és a támogatással szerzett földet és a hozzátartozó telephelyet hasonló ideig nem idegeníti el.
A kamattámogatás mértéke – forinthitel esetén – a termőföldtulajdon 100 hektárig szóló bővítésére igénybe vett hitelösszegre a jegybanki alapkamattal számított kamat 50 százaléka az ezt meghaladóakra 40 százaléka. A családi gazdálkodók az említetteken túl további 10 százalékpont szubvenciót kérhetnek. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Szövetkezők Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint a módosításban ez az egyik leginkább bírálható pont, amely visszalépést jelent a korábbi, családi vállalkozások földhöz jutását segítő szabályozásokhoz képest. Ezt megelőzően ugyanis 100 hektárig szóló tulajdonbővítés esetén többek között a kamat és kezelési költségektől is eltekintettek, s a fedezet a föld volt, így az éves teljes hiteldíjmutató gyakorlatilag nulla volt. Ezzel szemben a jelenlegi feltételek mellett ugyanez – 100 hektár alatt is – meghaladja a 7 százalékot. Emellett kifejtette, hogy a mostani, szélesebb körre vonatkozó kedvezményrendszer miatt a most feljövő, lábadozó családi gazdaságok helyzete számottevően romlik a tőkeerős földvásárlókkal szemben. Így véleménye szerint ez elsősorban a tőkebefektetőknek nyújt az eddigieknél lényegesen jobb lehetőségeket. Ezek alapján úgy vélekedett, hogy vissza kellene állítani a korábbi kedvezményes konstrukciót.
Devizahitel felvételére is lehetősége van egyébként a gazdálkodónak, ekkor a kamattámogatás mértéke a megfizetett kamat összegének egységesen 25 százaléka. Jakab István erről szólva megjegyezte, hogy devizahitelt a gazdálkodók eddig sem nagyon vettek igénybe, s ebben vélhetően az új rendeletet követően sem lesz érdemi változás.
A fentiek mellett a magángazdálkodó e konstrukcióban felvett hitelének 60 százalékára az állam készfizető kezességet vállal. Ez után külön díj nem terheli a szerződőt – jegyzi meg a rendelet.
