Az utóbbi hónapok tapasztalata szerint a jegybanki kamatmozgásokat a bankközi piac nagyjából követi, ám a lakossági betétkamatok szintje általában csak a kamatcsökkentésekre „érzékeny”. Bár a pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentése után most is egymás sarkára taposva jelentik be, hogy 2 százalékponttal csökkentik betéti kamataikat - így tett az MKB, a Budapest Bank és az Erste is -, ennél magasabb kamatszintre számítanak a továbbiakban.
Varga Máriának, a Kereskedelmi és Hitelbank betéti termékekért felelős vezetőjének az elmondása szerint a bank annak ellenére döntött 200 (sőt a megtakarítási betétszámla esetében 300) bázispontos kamatcsökkentés mellett, hogy a pénzintézeti szakemberek szerint rövid időn belül stabilizálódik a piac. Ezt jelzik a hétfői BUBOR-kamatok is. Most úgy számolnak, hogy a kamatváltozás idejére a lekötött betéteknél előre jelzett 4,05-4,25 százalék helyett 5,5-6,5 százalék körül lesz majd az éves kamat, míg a Megtakarítási Betétszámla kamata a meghirdetett 2,75-3,00 százalék helyett 4,5-5,0 százalékról indulhat. Mindez 75-100 bázisponttal alacsonyabb kamatszintet eredményezne, mint amit az elmúlt hetekben a banknál megszokhattunk - mondta Varga. A pénzintézeteknek 15 nappal a kamatváltozás előtt meg kell hirdetniük aktuális kamatszintjeiket, amelytől azonban az ügyfélre kedvező módon bármikor eltérhetnek.
Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója arra számított, hogy az MNB a kamatdöntések után sterilizálni fog, épp ezért gondolta úgy, hogy a kamatdöntésnek nem lesz gyors hatása a banki kamatokra (NAPI Gazdaság 2003. január 17., 1. oldal). A sterilizáció elmaradásának köszönhetően most a piacot rengeteg pénz „nyomja", amelynek távozását egyszerűen nem lehet megbecsülni - véli Felcsuti. A Raiffeisen így most nem tehetett mást, mint hogy a pénzpiachoz árazott, s ennek következtében február 1-től betéti kamatait 3 százalékponttal csökkentette. Huszár Róbert lakossági üzletágvezető szerint nyitottak a változásra, így a hátralévő napokban a lakossági piacon kialakult kamatszintet is figyelik a végleges kamatpaletta összeállításakor.
Több pénzintézet már most igyekszik körültekintően érvényesíteni a kamatdöntést. A Postabank Rt. január 27-étől a lekötött betéteinél, február 10-étől pedig folyószámla- és Takarékszámla-kamatainál él kamatcsökkentéssel, ám mint Ószabó Attila szóvivő elmondta, a változtatás maximum 40-50 bázispont lesz. A pénzintézet szerint már rövid távon piaci stabilizáció várható, ám az árazáskor azt is figyelembe kellett venniük, hogy fő lakossági betétgyűjtő helyükön, a postákon a banki termékek állami értékpapírokkal versenyeznek. A NAPI Gazdaság információi szerint az Államadósság Kezelő Központ már döntött a Kincstári Takarékjegy jelenleg évi 6,75 százalékpontos hozamszintjének csökkentéséről, ám néhány napig még van mód a magasabb hozamon megvásárolni a papírt.
Akad bank, amelyik megpróbál további lakossági forrást magához vonzani azzal, hogy egyelőre nem csökkenti bizonyos betéti termékeinek kamatait. A CIB például Takarékszámlájánál még életben tartja a legnagyobb betétekre kínált 7,25 százalékos éves kamatszintet, sőt ezt az összeget a jövőben már az egymillió forintot meghaladó betétek után is kifizeti. Más pénzintézet viszont szabadulni volt kénytelen nem elég rugalmas szabályai alól: az Általános Értékforgalmi Banknak Változó Hozam Betétjét március 6-ig 6,75 százalékos éves kamaton kellett volna kínálnia, ám a bank a mai naptól felfüggeszti a betétformát és helyette új konstrukciót hirdet meg, immár piaci kamatszinten.
Nagy László Nándor
