Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hírközlési tárcának megoldást kellene találnia arra, miként mentesíthetné idén az alternatív távközlési cégeket az egyetemes szolgáltatási alapba történő fizetés alól. A társaságok részben azért várnák el a minisztérium „segítségét”, mert számtalan olyan jogszabály nem született meg mindeddig, amelyek elősegítették volna a távközlési piac liberalizációját s egyben e cégeket a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe hozták volna - mondta lapunknak Szathmári Géza, a GTS DataNet vezérigazgatója. A társaságoknak komoly pénzügyi terhet jelente az előbbi fizetési kötelezettség teljesítése, ráadásul most a tavalyi év után is be kellene fizetniük bevételük arányában a rájuk eső részt, ami a GTS DataNet esetében a cég idei bevételének 8-10 százalékát is kiteheti. Megfigyelők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a cégeknek ugyan 2002-ben nem kellett befizetniük az alapba, de a jogszabály szerint el kellett határolni ezt az összeget. (Az egyetemes szolgáltatási alapról a 2001. év végén életbe lépett hírközlési törvény rendelkezik, ennek alapján valamennyi távközlési cég köteles finanszírozni az egyetemes szolgáltatást - az úgynevezett minimálcsomagot - biztosító vállalatok ilyen tevékenységét. Ezek alapvetően a koncessziós telefontársaságok.) Bölcskei Imre, a Matáv szabályozói ügyekért felelős igazgatóhelyettese úgy véli, a piac minden szereplőjének be kell tartania a jogszabályokat, mint ahogyan azt a Matáv minden más esetben is tette. Szathmári Géza - aki egyébként nem vitatja az alap szükségességét - a következő lépésként EU-konform jogszabály megalkotását tartaná indokoltnak, ami szerint a befizetőknek távbeszélési bevételükre vetítve számolnák ki kötelezettségüket s a jogszabály kiszűrné azoknak az előfizetőknek az ily módon történő finanszírozását, akik például nyaralójukban használnak ilyen csomagot, esetükben ugyanis nem indokolható szociális alapon a kedvezményes szolgáltatás. A Vivendi illetékese korábbi nyilatkozatában azt az álláspontot képviselte, hogy csak abban az esetben képzelhető el a befizetés eltörlése, ha az együtt járna az ellátási kötelezettség megszüntetésével. Ez viszont azt jelentené, hogy a kedvezményre egyébként rászorulók is teljes áron jutnának a szolgáltatáshoz, ami kizárná őket a kommunikáció lehetőségéből.
D. J.
