Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A külső és belső egyensúly a vártnál kedvezőtlenebb, a globális élénkülés elmaradt, az export lassú növekedése nem dinamizálta a gazdaságot, a belső fogyasztás bővülése főként az importtermékek keresletét fokozta - áll az Ecostat idei negyedik Monitor jelentésében. A lassuló fejlődés a gazdasági egyensúly jelentős romlásával párosult, az államháztartás hiánya 2002-ben - európai uniós módszertan szerint - elérheti az éves bruttó hazai termék (GDP) értékének 8,4 százalékát. 2001-ben - a korábbi GFS statisztika alapján - a hiány a GDP 3,5 százaléka.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2002-ben várhatóan 192 százalékkal lesz nagyobb, mint a múlt évben volt. Az export növekedési üteme idén tovább csökken, és az import jelentősen bővül. Jövőre az import tovább emelkedik, szerényebb mértékben az export is, a külkereskedelmi egyenleg némileg javulhat. A külkereskedelmi folyamatokat az árfolyam kismértékű reálfelértékelődése nem veszélyezteti. A külföldi tőke beáramlása lassult (a 2001. évi 2,3 milliárd euróról legfeljebb 1,2 milliárd euróra), a bruttó külföldi adósságállomány 6 százalékkal nőtt, s az év végére elérheti a 35 milliárd dollárt.
Az inflációs ráta 2002-ben jelentősen csökkent, a tavalyi 9,2 százalékról 5,4 százalékra. A deflációs irányzatot mutatja, hogy a forint árfolyama az év során rendre az ingadozási sáv erős oldalán 12-14 százalékon mozgott. A nemzetközi olajárak ingadozása ellenére sem nehezedett a hazai árszínvonalra importált inflációs nyomás, a világgazdaságban is inkább a deflációs irányzatok érvényesültek.
Alapvető gazdaságpolitikai cél az uniós országok fejlődési üteménél jóval gyorsabb - ám a makrogazdasági egyensúlyt megőrző és korszerű szerkezetű - növekedési pálya fenntartása, a felzárkózási folyamat elősegítése. Az exportkereslet élénkülésével - a fogyasztás némi korrekciója mellett - 2003-ban 3,7 százalékos hozzáadott érték-növekedés lehetséges.
A jövő évi beruházási tevékenységet kényszerű struktúrapolitikai váltás jellemzi. Az állam csökkenti jelenlétét a fejlesztési piacon, a magánszféra számára kedvezőbbek lesznek a befektetési feltételek, az állami szerepvállalás kiszorító hatása mérséklődik, ami az alacsonyabb hitelkamatokban mutatkozik meg. A beruházási piac növekedése hasonló mértékű lesz az idén várhatóhoz, a beruházási ráta csökkenése megáll, a ráfordítások összetétele kedvezően módosul, élénkülnek a termelő jellegű fejlesztések. A hazai vállalatok felhalmozási forrása növekszik, a munkáltatói járulék némileg csökken, a fajlagos munkaerőköltségek nem emelkednek. Az új beruházásoknál érvényesíthető gyorsított értékcsökkenési leírás élénkítheti a tőke beáramlását, a beruházások volumene emelkedhet.
Az Ecostat lehetőséget lát a kamatfelár további kismértékű csökkenésére, a belföldi kamatok folyamatos mérséklődése mellett. A belföldi reálkamat szintjében is további csökkenést prognosztizál. A forint reálfelértékelődése, a feltételezett gazdasági növekedés, a termelékenység viszonylag gyors emelkedése lehetővé teszi, hogy az infláció folyamatosan csökkenjen.
(NAPI)
