Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Koppenhágában köttetik az eljegyzés az EU-val, Athénban a házasság, 2004. május 1-jén pedig Magyarország is beköltözik a közös otthonba - jellemezte Balázs Péter a magyar csatlakozási folyamat hátralévő részét. A ma kezdődő koppenhágai csúcsra csupán két fontos kérdés megválaszolása marad: az agrártámogatásoké, illetve a magyar költségvetési pozícióké. Az agrártámogatások esetében egyelőre egyik fél sem mutatkozik engedékenynek: Brüsszel ragaszkodik a 25 százalékos induláshoz, amit 9 év alatt tornászna fel a jelenlegi EU-szubvenciós szintre. Budapest az induló szintet a többi visegrádi országhoz hasonlóan kevésnek tartja, és - konkrét mérték előzetes meghatározása nélkül - ennek emelését szorgalmazza.
Az uniós költségvetés tekintetében a cél az, hogy Magyarország minél jobban „jöjjön ki” a 2005-ös és a 2006-os büdzséből. A 2004-es év ebből a szempontból már rendezett. Az mindenesetre kedvező, hogy Magyarország 148 millió eurót kap a schengeni határok kiépítésére, ez az összeg a költségek 73 százalékát fedezi.
A tárgyalásoknak a koppenhágai csúcsig tartó szakaszában Magyarország számára szinte minden „bejött”, egy sor fontos kérdésben kedvező megállapodásra sikerült jutnia. A termőföld vásárlásának tilalma eredetileg 7 év volt a belépést követően, de sikerült beépíteni a még az előző kormány által felvetett további 3 évet - amennyiben a földárak alakulása indokolja. Az adózási fejezetben a bérpálinkafőzés és a cigaretta jövedéki adójának esetében sikerült kedvezőbb megállapodásra jutni. A versenyfejezetben az adókedvezményekről kötött alkut Magyarországon általános megelégedéssel fogadták az érintettek. Ezen kívül sikerült megtartani a pálinka és a tokaji bor elnevezés kizárólagos használati jogát. Kedvezően alakultak bizonyos élelmiszer-ipari és agrárkvóták, és újabb tagországok tették szabaddá munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók beáramlása számára a csatlakozás után.
M. Cs.
