Nem változtatott tegnapi ülésén az alapkamatlábon az MNB monetáris tanácsa, így az a továbbiakban is 9,0 százalék – derül ki a jegybank közleményéből. A döntés megfelelt a piac előzetes várakozásainak, a NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők többsége a forintra nehezedő nyomás mérséklődése, a regionális folyamatok és az illetékesek nyilatkozatai miatt nem számított monetáris enyhítésre.
A jegybankárok szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a hét végén született, 4,5 százalékos reálbér-növekedést rögzítő megállapodás nem segíti elő megfelelően az ár- és bérvárakozások koordinációját és a bérindexálás irányába történő elmozdulásként értelmezhető. A monetáris tanács ezt önmagában helytelen, a gazdaság alkalmazkodóképességét jelentősen veszélyeztető lépésnek tekinti – áll a jegybanki állásfoglalásban. A jegybanki politika alakulását a következő időszakban vélhetően befolyásolja az államháztartás romló mérlege is: az alrendszerek együttes hiánya november végére 956,4 milliárd forintra nőtt, vagyis az egész évre tervezett 1440 milliárd forintos deficit eléréséhez decemberben nullszaldós működési egyenlegre volna szükség. A hiányt megdobó és több mint 500 milliárd forintra rúgó egyszeri tételek (adósságátvállalások) ugyanis az év végén jelentkeznek.
Barcza György, az ING Bank elemzője úgy véli, a reálbér-növekedés rögzítése valóban nem előnyös monetáris politikai szempontból, mivel inflációs spirált okozhat. Az MNB szerint a jelenlegi monetáris kondíciók azzal a feltevéssel konzisztensek az inflációs célokkal, hogy jövőre 3,0–4,5 százalékos lesz a nominális bruttó bérnövekedés, aminek eredményeként a versenyszféra egészének éves átlagos nominális bruttó bérnövekedése nem haladja meg a 6 százalékot. Nominális bruttó bérajánlás hiányában megnőtt a jelzett szintet meghaladó nominális bérnövekedés kockázata – figyelmeztetnek az MNB szakértői.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a 4,5 százalékos reálbér-növekedés a versenyszférában éves szinten, átlagosan 5,2 százalékos bruttó nominális béremelkedéssel elérhető – tájékoztatták lapunkat a tárcánál. Ezen belül a szektor háromnegyedét kitevő munkavállalói körben 4 százalék alatti bruttó bérnövekedés is megfelel az OÉT-ben született megállapodásnak. A piac azonban másként látja: 4,5 százalékos reálbér-növekedésből, a piac és a jegybank által várt 5 százalékos átlagos inflációból és a személyi jövedelemadó változásának 2 százalékosra tehető mérséklő hatásából 7,5 százalékos bruttó bérdinamika adódik, ami 150 bázisponttal magasabb az MNB által még elfogadhatónak tartott szintnél. Márpedig a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében szereplő modell szerint a bruttó bérnövekedés egy százalékpontos növekedése 23 bázisponttal emeli meg az év végi inflációs rátát, azaz a 7,5 százalékos szint jelentős, 35 bázispontos inflációnövekedést okoz – mutatott rá Barcza. Hasonlóan vélekedik Nyeste Orsolya, a Postabank közgazdásza, aki szerint az is kockázatot jelent, hogy a vállalati szektor inflációs várakozásai magasabbak mind a jegybank, mind pedig az elemzők előrejelzéseinél.
A piac nagy része nem vár kamatcsökkentést az idei évtől, bár több szakértő is rámutatott, hogy az Európai Központi Bank csütörtöki ülésének kimenetele hatással lehet a magyar kamatszintre is. A jegybank jelentése rámutat, hogy a konvergenciára játszó piaci szereplők túlzott optimizmusa miatt túlságosan alacsony kamatszint, illetve felértékelt árfolyam alakulhat ki, amit jelentős és költséges korrekció követhet.
B. Z.–K. P. P.
Baka Zoltán
Kolozsi Pál