A harmadik negyedévben 3,4 százalékkal bővült Magyarország bruttó hazai terméke (GDP), ami az utóbbi egy év legmagasabb indexe, de a tavalyi azonos időszakban regisztrált ütemtől még így is elmarad - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap megjelent, előzetes adatokon alapuló jelentéséből. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők prognózisainak átlaga a ténylegesnél valamivel alacsonyabb, 3,33 százalékos ütemet valószínűsített a július és szeptember közötti időszakra.
A harmadik negyedév volt idén az első, amely pozitív meglepetést okozott a szakértőknek, akik a kelleténél optimistábbnak bizonyultak mind a 2,9 százalékos növekedést produkáló első, mind pedig a 3,1 százalékos bővülést hozó második negyedévvel kapcsolatban.
A KSH jelentése szerint a bruttó hozzáadott érték volumene a szolgáltató ágazatokban továbbra is nőtt, a mezőgazdaságban kismértékben csökkent, az iparban pedig - összhangban az ipari termelési adatokkal - enyhén emelkedett éves összehasonlításban. Termelési oldalról a növekedést egyértelműen a rekordszintű, 16,9 százalékos éves növekedési ütemet felmutató építőipar fűtötte, de átlagon felül bővült a szolgáltatási ágazat is. A legnagyobb visszaesést az agrárszektor mutatta fel, de ekkor még a feldolgozóipar is zsugorodott. Kedvező, hogy ezúttal gyorsult a növekedés, de a GDP bővülésének szerkezete hosszabb távon nem tartható - foglalható össze az elemzők véleménye, akik szerint erre utal a már novemberre az ezermilliárd forintot közelítő államháztartási hiány is. Nyeste Orsolya, a Postabank szakértője szerint bár a részletek még nem ismertek, de szinte biztosra vehető, hogy a felhasználási oldali GDP-statisztika sem változott jelentősen az előző negyedévhez képest, és a háztartási fogyasztás növekedése volt kiemelkedő.
Nem sok jóval kecsegtet a beruházási statisztika sem. A nemzetgazdasági invesztíciók volumene a második negyedév 5,1 százalékos dinamikája után ezúttal 5,2 százalékkal nőtt, de a harmadik negyedévben is egészségtelen struktúrájú volt a bővülés. A korábbi negyedévekhez hasonlóan ezúttal is az állami ágazatok és az építőipar tartotta viszonylag magasan a növekedési ütemet, a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor szereplői azonban drámaian visszafogták beruházásaikat.
A szintén tegnap megjelent - és az elemzői várakozásoknak szinte teljesen megfelelő - fizetésimérleg-statisztika is arra utal, hogy hosszabb távon nem tartható a jelenlegi makrogazdasági pálya. A jegybank előzetes adatai szerint októberben 264 millió euró volt a folyó deficit, amivel az első tíz hónap hiánya 2,734 milliárd euróra, az egy évvel korábbi három és félszeresére emelkedett. A fizetési mérleg egyetlen meglepetése, hogy 20 százalék körüli éves dinamikát mutat mind az export, mind pedig az import. Elképzelhető, hogy a kiemelkedő szeptemberi ipari export csak most jelent meg a fizetési forgalmat rögzítő fizetési mérlegben - adott egy lehetséges magyarázatot Kovács György, a Budapest Economics elemzője. A szakértők a behozatal megugrását egyszeri hatásokkal és az élénk lakossági fogyasztással magyarázzák, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a kivitel is erősen importigényes.
Nagy kérdés, hogy milyen pályát követ jövőre a magyar gazdaság. Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. közgazdásza szerint a jövő év második felében kifut az idei béremelés hatása, és amennyiben a feldolgozóipar, illetve az export nem képes a gazdaság motorjává válni, úgy könnyen 3 százalék alá csúszhat a növekedési ütem. Szintén a külső konjunktúrától teszi függővé a GDP-bővülés ritmusát Nyeste, aki még kedvező külpiaci feltételek mellett is ambiciózusnak tartja a kormány által várt, 4 százalék feletti dinamikát. Az elemzők 3,5 milliárd euró körüli folyó hiányt várnak 2002-re és 2003-ra is.
K. P. P.
