Az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) a vállalkozó vagy társaság bruttó bevételének 15 százaléka. Az evát választó cég bruttó árbevétele az eva bevezetését megelőző két adóévben, vagyis 2001-ben és 2002-ben sem haladhatta meg a 15 millió forintot. Feltétel, hogy csak legalább két éve, azaz 2001-ben már működő cég választhatja ezt az adót. Az elmúlt két év mindegyikében legalább minimális árbevételt kell felmutatnia az evára pályázó cégnek. Az első év adóév, tehát akár egy napból álló tört év is lehet, a második évnek 365 napból álló naptári évnek kell lennie.
Bevételi feltételek
Az egyéni vállalkozónak minősülőknél bevételnek számít a választás feltételéül meghatározott két évben a vállalkozói adóalapnál figyelembe vett összes bevétel, az áthárított áfával együtt számítva. Ezen bevétel a bejelentkezés évét megelőző évben az adóbevallásban figyelembe vett bevételt jelenti, amihez hozzá kell adni a bevételhez kapcsolódó áfát. A választás évében a bejelentés időpontjában a bevétel még nem pontosan ismert. Ezért ekkor a várható bevétel (és áfa) alapján kell a bevételt figyelembe venni. A bevételbe beszámít az is, amit az egyéni vállalkozó az evaadózás éve előtt kiállított számláján feltűntetett, akkor is, ha azt még nem kapta meg.
Kinek és hogyan éri meg evázni?
Az evát választani számításaim szerint annak éri meg, amelyik vállalkozás bruttó (áfás) kiadásai nem érik el bruttó bevételeinek 80 százalékát. 70 és 80 százalék között az eva választásának előnye minimális, kisvállalkozásoknál ez pár ezer forintot, nagyobb cégeknél 30–50 ezer forintot jelent – mondja Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke. A vendéglátásban és a kereskedelemben tevékenykedők közül tehát valószínűleg csak kevesen eváznak majd, de a magas árréssel dolgozó ilyen vállalkozások - vidéki házi vendégfogadók és kisforgalmú külvárosi garázsboltok közül – néhányan szintén az evát fogják választani, többségük azonban veszteséges.
A betéti társaságok választhatnak, hogy a bevételi nyilvántartás vagy a kettős könyvelés szerinti bevétel alapján akarnak-e evázni. Lesznek nyilván olyanok, amelyeknél a pénztárban kimutatott összeg már nincsen meg, ezért úgy döntenek, hogy a biztonság kedvéért jobb most 20 százalékkal leadózni a házipénztár összegét, majd elfelejteni a múltat, és nem kockáztatni a hűtlen kezelésnek nevezett büntetőjogi tényállást, ezért érdemes lehet nekik legalább egy évig evázni. Aki nem ilyen szempontok miatt dönt, annak az eszközök és a vevői kinnlevőségek mértékétől függ, melyik módszer éri meg. Ahol a készletek, a bankszámlán lévő összeg vagy a vevőtartozás jelentős összegű, vagy éppen a forrásoldal – a kinnlevőség, hitel, szállítói követelés – az, amelyik lényegesen nagyobb az eszközöknél, ott a kettős könyvelés alapján érdemes evázni. Ahol az eszköz- és forrásoldal között kicsi a különbség, ott a bevételi nyilvántartás alapján érdemes. Fontos azonban, hogy nem elég az idei adatokat látni, előre kell jelezni, hogy a következő évben hogyan alakul az eszközök források viszonya. (Lesz-e nagyobb hitelfelvétel, mennyire nő a forgalom stb.) Amelyik vállalkozásnak már legalább egy alkalmazottja van, annak mindenképpen kettős könyvelést kell vezetnie. A kettős könyvelést vezetőknek az eva nem lesz sokkal egyszerűbb a társasági adó bevallásánál, ez tehát önmagában nem jó érv az eva választása mellett. Valószínűleg nem éri meg az evát választani azoknak, akiknek cége veszteséges volt, a veszteség ugyanis továbbvihető.
Amortizáció
Az amortizációt az evát választó társaságok nem számolhatják el további adólap-csökkentő tételként. Az eváért cserében a törvény szerint az összes költséget elszámoltnak kell tekinteni. A kettős könyvelést vezetők azonban számviteli szempontból természetesen továbbra is számolnak vele, sőt azoknak akik kényszerből – például bevételtúllépés miatt – vagy saját döntésük alapján esetleg kikerülhetnek az evából, érdemes a társasági adó szerinti értékcsökkenést is számon tartani, a kilépés után ugyanis folytathatják az amortizációt. Csupán az evázás ideje alatti amortizációs értékcsökkenés levonásának lehetősége veszett el.
Az eredménytartalék után megállapított 20 százalékos, osztalék utáni adót kiváltó adó adóalapját lehet csökkenteni az evaadózás elkezdése előtti évben a mérlegben kimutatott immateriális javak és tárgyi eszközök értékével. (A még el nem számolt amortizációval.) Egy példán levezetve, ha a jövőbeni evázó 1 millió forintért vett autót két éve, s 2 millió forint van az eredménytartalékában, akkor a fennmaradó három évre eső 600 ezer forint amortizációs költséggel csökkentheti azt, vagyis 1,4 millió forintra kell kivetíteni a 20 százalékos adót. Ezt pedig három év alatt, egyenlő részletekben kell befizetnie.
Egy tulajdonosnak hány cége evázhat?
Egy magánszemély érdekeltségi körébe tartozó akárhány cég választhatja a jövő évtől az evát, természetesen ha a többi feltételnek megfelel. Nem szerepel a törvényben kikötés a közeli hozzátartozókra vonatkozóan sem. Az eva alanya lehet a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha valamennyi tagja magánszemély (ideértve a munkavállalói résztulajdonosi programot is) és más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír). Az evázó cégnek nem lehet érdekeltsége más társaságban, de a tagoknak igen. Az egyéni vállalkozó akkor lehet evaalany, ha az adóévben olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az e törvény szerinti adóalanyiságot.
Az azonos érdelekeltségi körbe tartozó evázó és nem evázó cégek közötti keresztbe számlázás, költség- és eredményátcsoportosítás kivédése érdekében a törvényhozók bekeményítettek, így abban az esetben, ha evás cég a társasági adó törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnak számláz, az duplán számít bele az adóalapba. Ez nem zárja ki a keresztbe számlázás lehetőségét, de gazdaságtalanná teszi azt. A dupla adóztatás váltotta ki azokat a korlátozásokat, amely a rokonokat és az evázó cégekben dolgozó tisztségviselők saját cégeit korlátozta volna az eva választásában.
Hogyan lehet evás céget venni?
Miután sokan lesznek, akiknek érdemes lenne az evát választani, de vállalkozásuk valamilyen okból nem felel meg a feltételeknek, az üres kft.-k piaca mellett valószínűleg kialakul az evázó cégek piaca is. Az evatörvény módosítása megtiltja ugyan, hogy olyan vállalkozások válasszák az evát, amelyekben bármelyik új tulajdonos 50 százalékot meghaladó részesedést vásárolt az elmúlt két évben. Annak viszont nincsen semmi akadálya, hogy bárki megvásárolja egy evára jogosult cég 48 százalékos tulajdoni részét, majd olyan társasági szerződést kössön, amelyben a döntési jogok és az osztalék 99 százaléka őt illeti. Megoldható az is, hogy ketten vagy hárman vesznek meg egy evás céget, így nem lépik át az 50 százalékos tulajdonszerzési limitet. Az sem világos a törvényszöveg alapján, hogy a már evás cégben jövőre vásárolhat-e egy új tulajdonos 100 százalékos tulajdonrészt is, és a szigorítás csak az evára újonnan bejelentkező társaságokra vonatkozik-e – mondta Zara László.
Kiesés az evából
Az evára jogosultság elvesztésének oka lehet a bevételi plafon év közbeni túllépése. Ebben az esetben a túllépést eredményező számla kibocsátási dátuma előtti napig az eva szerint, azt követően a társasági adó szerint adózik a vállalkozás. Ki lehet esni az evából, ha az APEH jogerős mulasztási bírságot szab ki, például nyugtaadás elmulasztása vagy az ellenőrzés akadályoztatása miatt. A társaság végelszámolása vagy felszámolása miatt, illetve a magánvállalkozó vállalkozói igazolványának visszaadása vagy visszavonása miatt szintén megszűnhet az evajogosultság. A törvény szerint az átalakult, illetve egyesült cégek nem evázhatnak, a kiválás esetén az újonnan létrejött társaságnak még nincsen kétéves múltja, tehát ezért nem evázhat.
