Októberben 0,6 százalék volt az egyhavi átlagos áremelkedés, az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva pedig 4,9 százalékkal növekedett a fogyasztói árszínvonal. Az első tíz hónapban átlagosan 5,4 százalék volt az éves inflációs ráta - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők inflációs előrejelzése az egy hónappal korábbi 4,6 százalék után átlagosan 4,8 százalékos éves drágulást vetített előre, azaz szeptemberhez hasonlóan ezúttal is a pesszimista szakértőknek lett igazuk. A szezonálisan kiigazított havi maginfláció 0,5 százalék, az éves mutató pedig 5,6 százalék volt. Szeptemberhez hasonlóan ebben a hónapban sem csökkent egyetlen árufőcsoport átlagos árszínvonala sem.
A legdinamikusabb - 2,9 százalékos - havi áremelkedést a szezonális okok miatt dráguló ruházati cikkek esetében jegyezte fel a KSH. A tejtermékek miatt átlagon felül nőtt az élelmiszerek árszintje is, a szeszes italok és dohányáruk magas részindexe pedig a jövedéki adó emelésének áthúzódó hatásával magyarázható. Ezúttal is kellemetlen meglepetést okoztak a már szeptemberben is váratlanul rossz adatot produkáló tartós fogyasztási cikkek. Itt ugyanis októberben is 0,2 százalékkal nőttek az árak, szemben a szakértők által várt 0,2-0,3 százalékos ármérséklődéssel. Több elemző szerint az egész dezinflációs politika fenntarthatóságát kérdőjelezi meg, ha nem csökken a jellemzően importból származó termékek ára, ez ugyanis arra utal, hogy nem érvényesül az árfolyamhatás. A tavaly májusi sávszélesítés óta összességében 2,1 százalékkal csökkent ez a részindex, ami, figyelembe véve az Európai Unió szintén 2 százalék körülire tehető inflációját, összesen 4,0-4,2 százalékos begyűrűzést jelent - fejtette ki Barcza György, az ING Bank szakértője, aki szintén elképzelhetőnek tartja, hogy többé nem jelenik meg az erős forint az inflációs statisztikában. A jelentés talán egyetlen pozitív meglepetését a piaci szolgáltatások mérsékelt drágulása jelentette, itt ugyanis a szeptemberi 1,1 százalék után ezúttal mindössze 0,2 százalékos volt az emelkedés. Barcza szerint kedvező, hogy a belföldi kereslet változására érzékeny szolgáltatások nem drágultak dinamikusan, ám elképzelhető, hogy a jelentős bérkiáramlás itt is érezteti majd a hatását.
A piac többsége biztosra veszi, hogy teljesül a jegybank idei, 5,5 százalék alatti indexet jelentő inflációs célkitűzése, a 4,5 százalékos jövő évi célt azonban hétfő óta már nemcsak a szakértők, hanem maga a jegybank is túl ambiciózusnak tartja. Az MNB legfrissebb becslése 4,6 százalékos mutatót vár 2003 decemberére, a piac pedig még ennél is pesszimistább.
Kolozsi Pál Péter
Kolozsi Pál