A jegybank számításai szerint 2003 decemberében 4,6 százalékos éves infláció várható - áll az MNB monetáris tanácsának állásfoglalásában. A jegybank 2003-as inflációs célkitűzése legfeljebb 4,5 százalékos rátát tart elfogadhatónak, vagyis a monetáris politika irányítói osztják a piaci elemzők véleményét, és a kitűzöttnél magasabb inflációt várnak a jövő évre. A 2004 decemberére vonatkozó jegybanki prognózis 4,2 százalék, ami a 3,5±1 százalékos sávon belülre esik, vagyis az MNB szerint a 2004-es cél teljesíthető.
A jövő évi inflációs célkitűzés tarthatatlanságára utaló jegybanki előrejelzés tükrében valamelyest meglepő, hogy a monetáris tanács a tegnapi ülésén a jegybanki alapkamat változatlanságára szavazott. A 9,5 százalékos kamatláb megtartása gyakorlatilag monetáris szigorítással ér fel, időközben ugyanis a forint rekordszintre, 13,84 százalékra erősödött az euróval szemben, azaz a monetáris feltételrendszer szigorodott - fejtette ki lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője. Hasonló gondolatmenetet sugall a jegybank állásfoglalása is, amely szerint bár az utóbbi napokban szigorodtak a kondíciók, az inflációs kockázat miatt nincs lehetőség monetáris lazításra. A döntés előtt a kamatlábak mérséklését valószínűsítő Barcza György, az ING Bank elemzője szerint a jegybank viszonylag magas 2004-es előrejelzése miatt maradt el az alapkamat mérséklése. A szakértők egyetértenek abban, hogy a kamatszint meghatározásánál a monetáris politikai döntések hatásának 12-18 hónapos késése miatt a következőkben egyre inkább a 2004-es cél lesz mérvadó.
A jegybank szerint az inflációs kockázatot elsősorban a belföldi kereslet hosszú távon fenntarthatónál gyorsabb növekedése és a kedvezőtlen konjunkturális helyzet okozza. Ez egyrészt az inflációs nyomás erősödését eredményezi, másrészt a folyó fizetési mérleg hiányának gyors növekedéséhez vezet, amely a továbbra is gyenge vállalati beruházási kereslet ellenére 2002-ben meghaladhatja a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát - áll a jegybanki állásfoglalásban.
Az MNB szerint a belföldi kereslet megugrása két tényezőre, a lakossági jövedelmek erőteljes expanziójára és a lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak mérséklődésére vezethető vissza. A jegybank úgy véli: az inflációs célok eléréséhez szükséges, hogy a versenyszférában a kormány és a munkaadók ajánlatában szereplő 3,0-4,5 százalékos szintnél ne nőjenek jobban a bérek.
A jegybankárok szerint az inflációs kockázat növekedését részben a fiskális politika 2002-ben bekövetkezett expanziója eredményezte, amely 2003-ban is nagymértékben determinálja a költségvetés jelentős részét. A legutóbbi inflációs jelentés óta ismertté vált költségvetési törvényjavaslat hatására az MNB ennek megfelelően a korábbi 2,4 százalékról a GDP 1,2 százalékára csökkentette a várható fiskális keresletszűkítés mértékét. Egyes elemzők már korábban rámutattak: a jövő évi inflációs célkitűzés teljesítésének egyik legnagyobb akadálya lehet, hogy az előzetesen kalkuláltnál kisebb lesz az államháztartás keresleti hatásának mérséklődése.
K. P. P.
