Látszólag tökéletes az összhang a jegybankelnök és a pénzügyminiszter között a magyar gazdaság helyzetének értékelésében, ám egyes prognózisok teljesüléséről az MNB irányítója érzékelhetően óvatosabb véleményen van, mint a pénzügyi tárca vezetője - ez derült ki a gazdaságpolitika irányítóinak tegnapi sajtótájékoztatóján (Csillag István gazdasági miniszter az Egyesült Államokban tartózkodott). Abban egyetértettek, hogy a jelenlegi laza fiskális politikát jövőre jóval visszafogottabb váltja fel, ami segíti az inflációs cél teljesülését, vagyis hogy az áremelkedés december végén ne haladja meg a 4,5 százalékot.
Járai azonban hangsúlyozta, hogy az államháztartási keresletnek a hiány több mint 4 százalékos lefaragásához szükséges csökkentése sem lesz feltétlenül elég a célok eléréséhez.
Az inflációs célokra a jegybankelnök szerint jövőre a bérkiáramlás jelenti majd a legnagyobb veszélyt; a közszférában az idei áthúzódó emeléseken túl csak a köztisztviselők és a bíróságok juttatásainak emelését tartalmazza a költségvetés, míg a magánszektornak 3-4,5 százalékos bruttó bérnövekedést ajánlott a kormány. Ez a mérték még nem okoz kezelhetetlen inflációs nyomást, s a cégek számára is ez felel meg a versenyképesség szempontjából. Ennél nagyobb emelést már kockázatosnak tartana a jegybank. Az MNB szerint idén tartható a 4,5 százalékos sávközépre épülő év végi inflációs cél, s a külső és belső feltételek kedvező alakulása mellett a jövő évi cél is elérhető.
László szerint a rossz makrogazdasági adatok ellenére is bőségesen áramlik a pénz az állampapír- és a forintpiacra, ami azt mutatja, hogy a befektetők nem a jelenlegi helyzetet, hanem a középtávú kilátásokat veszik alapul a döntéseik meghozatalakor. A forint erősödése kapcsán - tegnap 13 százalék fölött zárta a kereskedést a nemzeti valuta - a pénzügyi tárca vezetője leszögezte, hogy versenyképességi szempontokból nem kívánatos a további felértékelődés. Szerinte a forint hosszabb távon nem tapad a sáv erős széléhez. Járai szerint a sávon belül maradhat a forint, és további erősödést az inflációs célok szempontjából ő sem lát szükségesnek.
Az MNB előrejelzése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) idén 3,2 százalékkal, 2003-ban pedig 4 százalékkal bővül - mondta Járai, aki úgy véli, hogy a világgazdaság felpörgésére 2003 első felében biztosan nem lehet számítani. Járai nem tartja túl kedvezőnek, hogy a még mindig számottevő növekedést a belső fogyasztás húzza. A jegybanki előrejelzés alapján lassabb ütemben pörögne jövőre a gazdaság motorja, mint amivel a kormány számol. A József nádor téren 2002-re 4 százalékos növekedést várnak, a 2003-as költségvetési tervet pedig a GDP 4,4 százalékos bővülését feltételezve készítették el.
B. Z.
K. P. P.
