Két év alatt 197 milliárd forintot ítéltek meg a kis- és középvállalkozások fejlesztésére létrehozott Széchenyi-terv pályázataira, ám az október eleji állapot szerint - az utófinanszírozás miatt - még csak 43 milliárd forint támogatást fizettek ki - tudta meg lapunk Dubéczi Zoltántól, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pályázati főosztályának vezetőjétől. (A szerződéseket már megkötötték az említett összegre, de csupán a projekt megvalósítása után utalják át a támogatást.) A tájékoztatás szerint a kifizetések mértéke az utóbbi időben fokozott mértékben növekedett, így jelenleg 1-2 milliárd forintot fizetnek ki hetente.
A normatív támogatási rendszerben működő Széchenyi-tervben nem vették figyelembe a támogatandó projektek minőségét, a konkurens pályázatok nem versenyeztek, csak a felállított alapkritériumnak kellett megfelelni. A megítélési procedúra során a minisztérium a következő évi költségvetés terhére 40 százalék támogatást előrehozhatott, vagyis a tárca 2001-ben az idei költségvetés terhére költekezhetett. 2002. május 27-éig a GKM már a Széchenyi-tervre elkülönített idei keret 126 százalékát kötötte le. Ez nem jelentett minisztériumi túlköltekezést, hiszen ténylegesen csak az adott projekt megvalósítása után fizetnek - jelentette ki Dubéczi. Ugyanakkor a 2002-es maradék évre, május után szerény mozgástér maradt a GKM számára, amely így december végéig csupán 8-9 milliárd forint fölött diszponálhat, annak ellenére, hogy több megvalósítási kategória - mint például a turisztikai támogatási rendszer - néhány milliárdos támogatást kapott a költségvetés tartalékalapjából.
Mindezeket figyelembe véve döntött úgy a jelenlegi kormányzat, hogy - megváltoztatva a korábbi támogatási rendszert - megszünteti a Széchenyi-tervet. A programok nagy részét nem folytatják, más pályázatoknak augusztus 2-án befejeződött az elbírálása, nyolc program pedig október 31-ig még fogadja a pályázatokat. E projektek időtartama nem rövidült meg, eredeti kiírásuk is e hónap végéig szólt. A megmaradt támogatások segítik a vállalkozásokat az EU-csatlakozásban, támogatják a háziorvosi működési jog megvásárlását, kamattámogatást nyújtanak, európai regionális központokat hoznak létre, vagy segítik az ipari parkokat a cím elnyerésében.
Dubéczi elmondta, hogy elkészültek azok a stratégiai dokumentumok - egy részük már napvilágot is látott -, amelyekben a minisztérium vázolja a jelenlegi kormányzat vállalkozásokat támogató stratégiáját. A kormányzat a vállalat mérete alapján tesz különbséget a támogatásra jogosultak között, így szelektál a középtávú Kisvállalkozás-fejlesztési Stratégia és a Smart Hungary program is. A cél a korábbiakkal ellentétben egy az Európai Unióban elfogadott módszertannak is megfelelő - az EU strukturális alapjaihoz hasonló - támogatási rendszer kiépítése. Változás lesz a korábbiakhoz képest, hogy - eltérően a Széchenyi-tervtől - nem tőkepótlékot, hanem esélykiegyenlítő, EU-kompatibilis támogatást nyújt a kormányzat. Dubéczi szerint ezek sokkal célzottabbak és koncentráltabbak lesznek, az aspiránsok szakaszosan meghirdetett pályázatokra jelentkezhetnek, ahol mindig a legjobbak részesülnek támogatásban, tehát megszűnik a normatív jellegű vállalkozástámogatási rendszer. Változás lesz továbbá a korábbiakkal szemben, hogy a pályázat meghirdetésekor a minisztérium közli a kiosztandó összeget is, ez is a strukturális alapokhoz való integrálódást szolgálja.
Andacs Botond
