A magyar lakosság hiányolja ugyan a kormányzat részéről az Európai Unióról (EU) és a csatlakozás menetéről szóló megbízható és rendszeres tájékoztatást, ám elsöprő többségük igennel szavazna egy népszavazás során és csupán töredékük gondolja úgy, hogy - abban az esetben, ha rászorul - külföldön is vállalna munkát - derült ki az M&H Communications felméréséből. A kutatást augusztus és szeptember folyamán, 1016 fő megkérdezésével, öt magyarországi városban végezték el.
A felmérés szerint a magyar lakosság összességében derűlátó a csatlakozást illetően, és abban bízik, hogy életszínvonala mindenképpen javul majd. Csupán 12 százalék gondolja azt, hogy életére inkább negatív hatással lesz a belépés.
A többi csatlakozni vágyó országgal szemben Magyarországon még a 61 évesnél idősebbek között is 70 százalék feletti a támogatottság aránya, míg a húsz év alattiak körében 90 százalék. A felmérés kiemeli, hogy Miskolcon a legnagyobb (86 százalék) a csatlakozás támogatottsága, míg Békéscsabán a lakosság csupán 61 százaléka mondana igent egy népszavazáson. A pozitív hozzáállás ellenére a lakosság alig hatoda gondolja úgy, hogy abban az esetben, ha itthon nem találja meg számítását, szívesen dolgozna és élne a jelenlegi EU területén. Ez az arány a kutatók szerint megegyezik a megkérdezettek azon részével, akik valamilyen, az unió területén gyakran használt nyelvet kielégítően beszélnek. A külföldön munkát vállalni szándékozók főként az ország keleti feléből kerülnek ki, Sopronban például az országos átlag alatti az arányuk.
A támogatás ellenére a magyarok nagy része alig tud a közhelyeken túl bármit is az EU-ról. A többség szerint a kormányok eddig elmulasztották a lakosság megfelelő tájékoztatását. Az informálatlanság egyik kiemelkedő példája, hogy csupán a megkérdezettek 25 százaléka tudta pontosan megmondani, hogy jelenleg tizenöt tagja van az EU-nak.
Andacs Botond
Andacs Botond