Mind a GKI Gazdaságkutató Rt., mind pedig a Pénzügykutató Rt. a gazdasági növekedés gyorsulását várja a 2003-as esztendőtől - derül ki tegnap publikált jelentéseikből. A GKI szerint az idei 3,2 százalékos növekedést 2003-ban 4,0 százalékos bővülés követi, a Pénzügykutató Rt. pedig mindkét évre 0,2 százalékponttal magasabb dinamikát vár. A NAPI Gazdaság által megkérdezett piaci elemzők többsége jövőre az ideinél magasabb GDP-növekedéssel számol - a prognózisaik 3,6 és 4,4 százalék között szóródnak, szemben a kormány 4-4,5 százalékos előrejelzésével -, az optimisták a jövő év közepére, a pesszimistábbak pedig inkább csak 2003 végére várják a külföldi kereslet megélénkülését.
A növekedés elemzők által várt gyorsulása adóoldalról javítja az államháztartás pozícióját, de ez sokak szerint csak 2004-ben jelentkezik, a 2003-as hatás pedig kevés lesz ahhoz, hogy a kormány jövőre 4,5 százalékra szorítsa az államháztartási deficitet. A kutatók egyetértenek abban, hogy jövőre is belső motor hajtja majd a gazdaságot, amit az is jelez, hogy a belföldi felhasználás növekedési ütemére adott becslés mindkét intézetnél meghaladja a GDP várt növekedését. A kutatóintézetek a piaci elemzőkhöz hasonlóan ítélik meg az államháztartási folyamatokat, legalábbis annyiban, hogy a tegnap megjelent prognózisok sem bíznak a kormány 4,5 százalékos fiskális célkitűzésének teljesülésében: a GKI jövőre 5,5, a Pénzügykutató pedig 5,3 százalékos deficitet tart elérhetőnek.
Vértes András, a GKI elnöke szerint a gazdaság ugyan már túljutott a választások okozta stresszen és szerény növekedési pályára is lépett, de a kialakult egyensúlyi helyzet nem tartható. A kutatói prognózisok 3,0-3,2 milliárd eurós folyó deficitet várnak az idei évre, a 2003-as folyamatokkal kapcsolatban azonban eltérnek a vélemények. A GKI úgy véli, hogy jövőre 3,8 milliárdra nő a hiány, a Pénzügykutató azonban csak 3,1 milliárd eurós deficitet vár, ami GDP-arányosan javulás. Az elemzők egyike-másika szinte azonnali javulásra számít, de akad, aki rövid távon romlást vár. Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. közgazdásza szerint az eurózóna fellendülése először az importot dobja majd meg, miután a magyar gazdaságban kevés a kihasználatlan kapacitás. A fellendülés egyik következménye lehet a profitrepatriálás megugrása - vélekedett Detrekői, aki jövőre 3,5 milliárd eurós deficitet vár. A Budapest Economics szerint viszont az export az elkövetkező másfél évben folyamatosan magasabb dinamikát mutat majd, mint az import. Hasonlóan optimista véleményen van Barcza György, az ING Bank elemzője, aki már a jövő év közepétől reálisnak tartja az export 10 százalék fölötti bővülését.
A. B.-K. P. P.
Kolozsi Pál
Andacs Botond