A tavaly megkötött kétoldalú beruházásvédelmi, illetve a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások, valamint a szerbiai privatizációs törvény elfogadása nagyban növelték a magyar cégek érdeklődését a jugoszláviai, illetve szerbiai befektetési lehetőségek iránt - mondta Pallos. A várakozásokat azt is fokozta, hogy a magyar kormány tavaly márciusban Jugoszláviára is kiterjesztette a délszláv újjáépítésben való részvételre elkülönített 100 millió eurós hitelkeretet. Egyelőre nem volt jelentős magyar akvizíció a privatizációban, élénkebb az aktivitás a vegyesvállalatok létrehozásában.
Jelenleg 120 körülire tehető a magyar érdekeltségek száma, ezek többnyire a kereskedelemben működnek. Pallos szerint év végére 150-re nőhet ez a szám. Emellett jelentős az érdeklődés az ingatlanfejlesztés, illetve a vevőre váró Beopetrol benzinkúthálózat iránt. A magyar cégek számára az infrastruktúra revitalizációjában és kiépítésében is adódhatnak lehetőségek, elsősorban multik beszállítóiként jelenhetnek meg a területen.
A Jugoszláviában befektetni szándékozóknak nagyjából ugyanazokkal a szabályokkal kell szembesülniük, mint a régió többi átmeneti gazdaságában. A befektetés történhet devizában és értékpapír-vásárlással, illetve készpénzben is, de az utóbbi esetben igazolni kell a jugoszláv fizetőeszköz eredetét. A belgrádi kormány a külföldi befektetőket vám-, illetve illetékkönnyítéssel ösztönzi. Emellett a vegyes vagy teljes egészében külföldi tulajdonú cégek 5 évig mentesülnek a társasági adó megfizetése alól abban az esetben, ha alaptőkéjükben legalább 10 százalék a külföldi részesedés. Feltehetően nagy érdeklődés kíséri a jugoszláv koncessziókat, amelyeket többek között infrastruktúra-fejlesztésre, az energetikai hálózat fejlesztésére, a légi közlekedés újjáépítésére, kőolaj- és földgázvezetékek építésére, illetve üzemeltetésére és távközlési, illetve kommunális létesítmények működtetésére ír ki a belgrádi kormány. A még mindig jelentős magyar aktívumot mutató forgalomnak feltehetően komoly lendületet ad a július elsejétől működő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás.
Az Eximbank Jugoszláviát magas - D besorolású - kockázati kategóriába sorolja. Az Eximbanknak korábban a Jugobankával és a Vojvodjanska Bankával volt finanszírozási, illetve refinanszírozási megállapodása, ezek az elmúlt években teljesen kiüresedtek. Jelenleg a Vojvodjanska Bankát és a Kommercijalna Bankát tekinti minősített pénzintézetnek az Eximbank.
