Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénzügyi tárca óvatosan bár, de emelgeti az államháztartás erre az évre várt hiányára vonatkozó prognózisát. Míg hetekkel ezelőtt még kitartóan a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-6 százalékáról beszéltek, manapság már a 6 százalékos értéket említik csak. Az augusztus végi adatokból persze más következtetésre nemigen lehet jutni.
Az év első nyolc hónapjában ugyanis az alrendszerek összesített hiánya 656 milliárd forintra emelkedett, ami kevesebb mint 25 milliárd forinttal marad el az egész évi tervtől. Ez csak a GFS-elszámolás szerinti számot jelenti, az EU-módszertannak megfelelő statisztika (SA-95) további jelentős összeggel emeli a deficitet.
Márpedig a következő hónapokban további számottevő kiadásokkal kell számolni. A szeptemberi közalkalmazotti béremelés nettó 40 milliárd forint körüli összeg kiáramlását jelenti, ezen túl az agráradósságok konszolidációja újabb 60 milliárd forint kiadást igényel, s az egyre valószínűbb novemberi nyugdíjemelés is leköt majd 15-20 milliárdot. Eközben a bevételi oldalon az szja-ban látszik még jelentősebb tartalék, ebből az adónemből úgy teljesült eddig az időarányos előirányzat, hogy még hátravan a nagyszabású bérrendezés. Az augusztusi hiány kapcsán tegnap a PM-ben elhangzott, hogy az agrárhitelek konszolidálásán túl, hasonló volumenben növeli a hiányt a családi pótlék összegének augusztusi megduplázása és a MÁV Rt.-nek juttatott költségvetési támogatás - az új szabályozás szerint a deficitbe sorolandó - 30 milliárd forint feletti összege.
Az adatok tükrében a PM aktuális, 738 milliárd forintra módosított és a GDP 4,38 százalékának megfelelő GFS-szerinti deficitterve nehezen tartható. Az Európai Unió szabványa szerint számolt teljes - az ÁPV Rt. és az MFB egyes tételeit is tartalmazó - államháztartási hiányt a tárca mindazonáltal 6 százalék körülire várja. A hiány mérséklésére tehát a GFS-en kívüli tételeknél találhatna megoldást a PM, bár az MFB által finanszírozott autópálya-építések tételei az idén épp ellenkező hatással lesznek. A költségvetés pozícióit javíthatják még a kétéves költségvetés hatásaként megjelenő maradványösszegek, amelyekből 100 milliárd forintot köteles a kormány december 31-éig felhasználni.
A lapunk által megkérdezett elemzők szerint sem az idei, sem a jövő évi deficittervek nem tarthatóak. Lényeges eltérésre inkább az idei kapcsán látnak esélyt, mindazonáltal úgy vélik, hogy az eurózóna-tagsághoz szükséges 3 százalék alatti hiány teljesítése is kétséges belátható időn belül. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint jövőre az idei bérintézkedések áthúzódó hatását még az újabb béremelési szándékok letörése, illetve az egyéb soron - beruházások, kamatkiadások - elérhető megtakarítások sem tompítják annyira, hogy a PM által tervezett 4,5 százalékot elérje a deficit. A euró bevezetéséhez szükséges küszöbértékhez pedig olyan mértékű konfrontatív politikára lenne szükség, amit a ciklus végén, a választásokat megelőzően nem biztos, hogy megkockáztat a kormány. A maastrichti követelményeket ugyanis 2007-es csatlakozás esetén 2005 környékén már prezentálnia kell Magyarországnak. Más vélemények szerint a Medgyessy-kormány az EU-csatlakozáskor időközi választásokat ír ki, így megválasztása esetén már nyugodtan alakíthatja az államháztartás hiányát a kívánt módon. Az sem kizárt, hogy az egyes eurózóna-tagállamokban már most is érezhető költségvetési feszültségek miatt puhul ez a kritérium a közeljövőben.
Barcza György, az ING Vagyonkezelő Rt. elemzője sem tartja valószínűnek, hogy teljesülhetnek a középtávú gazdaságpolitikai programban vázolt deficittervek, az idén például 7,3 százalékos hiányra számít, míg jövőre 5,4 százalék szerepel a modelljében.
B. Z.-S. M.
