Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Feltehetően komoly expanzió lehetőségét látja a kormányzat a közel-keleti, illetve az észak-afrikai kereskedelemben, ezért említhette Csillag István az üzleti orientációjú arab országokat mint újra meghódítandó piacokat. A miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ügyvezető elnökségének ülése után beszélt arról, hogy a kereskedelempolitika keletre nyitna, és konkréten is nevesítette ezt az országcsoportot.
Azon arab országokba, amelyekkel kimutatható valamiféle kereskedelmi kapcsolat, összesen 114,2 millió dollár értékű magyar kivitel áramlott az idei első félévben és 26,2 millió dollár értékű import érkezett onnan. A gazdasági tárca külkereskedelmi statisztikájában 16 arab országot jegyez, közülük 73,2 millió dollár értékű kivitel négy országban - Szaúd-Arábiában, Iránban, Egyiptomban és Algériában - talál piacot, azaz meglehetősen koncentrált a térségbe irányuló export.
A tavalyi hasonló időszakhoz mérten a fontosabb piacok közül csak a Marokkóba irányuló kivitel esett vissza, ám egyes impozáns növekedési adatok gyakran csak néhány millió dollár értékű szállításokat takarnak. Például a Tunéziába irányuló élelmiszer-kivitel az idei első félévben 300,9 százalékkal nőtt, ám így is csak 200 ezer dollárt tett ki, a Jordániába szállított gépek és berendezések értéke a 455,6 százalékos bővülés ellenére kétmillió dollár volt.
A térségbe irányuló szállítások - árufőcsoportok szerint - három jelentősebb tételből állnak: a szaúdi 17,9 és az iráni 13 millió dollár értékű géprendelés teljesítése, az Algériába irányuló 6,4 millió dollár értékű feldolgozott termék exportja, az előbbiek 284,6, illetve 4,7 százalékos növekedést takarnak, az utóbbi pedig 488,2 százalékos bővülés. Ugyanakkor számos országba irányuló magyar kivitel nem éri el a százezer dollárt árufőcsoportonként, sőt van, ahova összesen sem.
Szakértők szerint a térség a magas tőkeigényű piacok közé tartozik, igaz, több esetben is igénybe lehet venni a magyar Eximbank egyes hitel-, illetve garanciakonstrukcióit. Az Eximbank üzleti lehetőséget lát olyan harmadik országbeli együttműködésben, melynek keretében az egyes arab relációkban már aktívan tevékenykedő cégek magyar vállalatokkal létrehozandó beszállítói, alvállalkozói együttműködését a magyar áru- és szolgáltatási export finanszírozásával segítené elő. A szállítók között létrejövő együttműködést a bank hajlandó olyan pénzügyi kooperáció keretében elősegíteni, melyben az egyes országok pénzintézetei a saját vállalataik üzleti tevékenységét finanszírozzák. Ezzel együtt egy sor arab piacon fizetési nehézségekkel is számolni kell. A bank a vizsgált arab országok közül Iránt és Szíriát a magas - D kategóriájú -, Egyiptomot a közepes, C, Szaúd-Arábiát pedig az alacsony, B kategóriájú kockázati sávba sorolja. A térség piacain a magyar szállítók energetikai, infrastrukturális, élelmiszer-ipari, távközlési, vízgazdálkodási, kohászati beruházásokban pályázhatnak a legjobb esélyekkel.
Molnár Csaba
