Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank monetáris tanácsa hétfői ülésén várhatóan nem változtat az irányadó kamaton - véli a Reuters által megkérdezett 14 elemző. A jegybanki alapkamat a július 9-i fél százalékpontos emelés óta 9,5 százalékon áll. Néhányan közülük viszont kisebb kamatemelést az év hátralévő részében elképzelhetőnek tartanak, mivel veszélyben látják a 2003-as inflációs célt. A jegybank ugyanis jövő decemberre év/év alapon számolva 3,5 +/- egyszázalékos célt határozott meg.
Ez a megítélés megegyezik a lapunk által nemrégiben megkérdezett elemzők véleményével (NAPI Gazdaság, 2002. augusztus 14., 3. oldal). A fogyasztói árak az idén júliusban 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A júliusi érték 16 éves mélypontot jelentett. Az élelmiszer- és energiaáraktól, illetve a regulált termékektől megtisztított maginflációs mutató pedig 5,6 százalékos éves drágulást mutatott.
A jelenlegi inflációs trendet főként szezonális tényezők okozták, amelyek megváltozása után az árszint felfelé mozdul majd el - véli Martin Hlusek, a londoni Standard Bank elemzője. Az utóbbi két hónap jónak nevezhető inflációs adatai nyomán a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők egyöntetűen úgy vélték, hogy teljesülhet a jegybank idei év végére kitűzött inflációs célja. A szakértők többsége 5,1-5,2 százalék körüli 12 havi rátát vár az év végére, de többen 5 százalék alatti indexet sem tartanak kizártnak.
Továbbra is kétséges azonban, hogy amennyiben a pénzügyi tárca által vártnál magasabb lesz a jövő évi bérdinamika, az milyen mértékű monetáris szigorításra kényszeríti az MNB-t. Ráadásul a jegybank 2003-as inflációs célját a költségvetés növekvő hiánya, valamint a hatósági árak emelése is veszélyezteti. A központi bank azonban várhatóan megvárja, míg további makroadatok is alátámasztják a belföldi és a nemzetközi gazdasági trendeket - vélekedik Papp Zsolt, az ABN Amro londoni elemzője.
D. L.
