A szakmai érdekképviseletek rendre a kereszttulajdonlásban látják az eva sikerének legfőbb buktatóját. A Pénzügyminisztérium által készített normaszöveg ugyanis kizárja az evából azokat az adóalanyokat, amelyeknek jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban vagy személyi egyesülésben van részesedése. Az anyag világosan fogalmaz a tekintetben, hogy a gazdasági társaság valamennyi tagjának olyan magánszemélynek kell lennie, aki megfelel az előbb idézet feltételeknek.
A kereszttulajdonlás megszüntetése lehet tehát az egyetlen menekülő útvonal az eva után vágyakozó cégeknek, a normaszöveg alapján ugyanis erre az eva bevezetéséig, illetve vélhetően a bejelentési kötelezettség időpontjáig (december 20.) lehetősége van minden érintettnek.
Az eva alanyát körülíró szövegrészben ugyan szerepel egy olyan korlátozás, amely az eva bevezetésétől számítva két évre visszamenőleg tartalmaz megkötéseket - például a végelszámolási vagy felszámolási eljárásra vonatkozóan -, ám ez az időkorlát nem vonatkozik a kereszttulajdonlásokra. Ezt a Pénzügyminisztérium is megerősítette lapunknak. A két évre kiterjedő elvárások közt található viszont az, amelyik kiköti, hogy a gazdaság ebben az időszakban változatlan szervezeti formában, a magánszemély pedig egyéni vállalkozóként végezze tevékenységét.
A feladat tehát az evára utazók számára a következő hónapokban, hogy felkészüljenek a tulajdoni viszonyok rendezésére. Ez nem kis terhet jelent majd az érintetteknek, az adminisztráció mellett a kilépő cégtárssal való elszámolásnak komoly költségvonzata is lehet. Így viszont evára alkalmassá válhat a társaság.
Az elszámolások megindításával azonban nyilvánvalóan érdemes megvárni az eváról szóló törvény elfogadását. Az Országgyűlésnek legkésőbb november közepéig el kell fogadnia valamennyi, a következő adóévet érintő változást, hogy az adózóknak elegendő idejük legyen a felkészülésre. A kormány jogalkotási programja alapján azonban az eva-törvény hamarabb is megszülethet, a tervezetet ugyanis még szeptemberben benyújtják az Országgyűlésnek.
Nem érdemes ugyanakkor túl sokáig halasztani a változások bejelentését, illetve az ahhoz kapcsolódó adminisztráció lebonyolítását, mivel szűkös az idő a december 20-i határidőig. A törvény elfogadását követően bizonyára számos cég indítja el a tagi változásokat eredményező eljárásokat a cégbíróságon, vagyis a hivatal leterhelt lesz, ami lelassítja a folyamatot. A későn kapcsolók tehát akár le is csúszhatnak a határidőről.
Azon még korai elmélkedni, hogy a több cégben érdekelt, ezáltal „rovott múltúvá” váló cégtárs megüresedett helyét kivel töltsék fel a vállalkozások. Erre sok esetben kézenfekvő megoldást jelentene valamelyik közeli hozzátartozó bevonása, ám a normaszöveg a tekintetben a parlamentre bízza a választást, hogy a szóba jöhető rokonság rendelkezhet-e érdekeltséggel vállalkozásban, vagy ez is kizáró ok lesz.
B. Z.
