Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi négy esztendő leglassúbb második negyedéves tempóját produkálta a magyarországi bruttó hazai termék (GDP) növekedése. Az idei második három hónapban a GDP volumene a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint 3,1 százalékkal növekedett. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők ennél magasabb, 3,35 százalékos ütemet vártak. A 2002-es esztendő egészére pedig a konszenzus 3,4 százalék lett.
Az első negyedévben a növekedési ütem 2,9 százalék, így az idei első félévben a GDP bővülése 3,0 százalék volt. A statisztikai hivatal előzetes adatai szerint a második három hónapban a GDP volumene a szolgáltató ágazatokban továbbra is emelkedett, a mezőgazdaságban és az iparban azonban kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A részletes adatokat október elsején teszi közzé a KSH.
Az elemzők megítélése szerint 2002 második felében sem valószínű a GDP növekedési ütemének meglódulása, mivel a világgazdasági konjunktúra egyelőre várat magára. A kilátásokat rontja, hogy a Magyarország szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság egyelőre vonakodik gyors növekedésnek indulni, emiatt az ipari export nem képes a gyors növekedésre.
A kilátásokat rontja, hogy a nemzetgazdasági beruházások volumene éves szinten 5,1, negyedéves alapon pedig 0,5 százalékkal nőtt a második negyedévben. A január és március közötti időszakhoz hasonlóan ezúttal is a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás ágazata tartotta viszonylag magasan a növekedési ütemet, a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor szereplői azonban drámaian visszafogták beruházásaikat.
A növekedési adatok nem érték meglepetésként a piacot, az elemzők többsége hajszálnyival még ennél is alacsonyabb bővülési ütemet valószínűsített, az invesztíciók struktúrája azonban aggodalomra ad okot. A beruházások növekedése szinte kizárólag az állami szektornak köszönhető, a feldolgozóipar csaknem 10 százalékkal fogta vissza beruházásait, a gépberuházások pedig jelentősen elmaradtak az építési célúaktól. Ez pedig nem sok jóval kecsegtet.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság nemcsak rövid kitérőt tesz a fenntarthatónak nehezen nevezhető fejlődési pályán, a feldolgozóipari beruházások visszaesése ugyanis azzal járhat, hogy a külső konjunktúra visszatérése sem jár majd a magyar gazdasági növekedés felfutásával - véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy lefelé kell módosítania a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését. Az idén az állam költekezésének hatására feltehetően még dinamikus marad a GDP bővülése, ám a közelgő EU-integráció már 2003-ban szigorításra kényszeríti a kormányzatot. Így jövőre az állami élénkítésre csak korlátozottan számíthat a gazdaság. A legújabb adatok fényében túl optimista a gazdaságpolitikusok négy százalék feletti 2003-as növekedést feltételező prognózisa - vélekedett Barcza.
(NAPI)
