BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hiányos a versenyképesség-javító eszköztár

A miniszterelnök szerint a következő években a vállalatok versenyképességének javítása a kormány egyik legfontosabb feladata. Az ezt megalapozó tervek azonban nem támasztják alá egyértelműen a közgazdász-vándorgyűlésen elhangzott beszédet. A bérdinamika leszorítása embert próbáló feladat lesz a kormány számára, s a bérköltségek terén sem látszanak egyelőre a kedvező változások jelei.

2002. augusztus 28. szerda, 23:59

A Magyar Közgazdasági Társaság ma záruló háromnapos szegedi vándorgyűlésén Medgyessy Péter miniszterelnök kifejtette, hogy a következő években meghatározó lesz a kormány számára a versenyképesség javítása, aminek egyik sarkalatos eleme lenne az elmúlt időszakban elszabadult bérdinamika visszafogása. A cégek számára komoly költségoldali nyomást jelentő bruttó bérnövekedés a versenyszférában elérte a 14,2 százalékot, amit már a Magyar Nemzeti Bank is veszélyes mértékűnek tartott jelentéseiben. A kormányfő szavaiból kiderül, hogy az óvatos bérpolitika mellett is a nettó jövedelmek növelése a kabinet célja, s ezt kívánják az őszi bértárgyalásokon is a munkavállalók számára világossá tenni. A nettó keresetek emelkedését elsősorban az adóterhek csökkentésével tervezik elérni.
A kormány középtávú gazdaságpolitikai programjában az szerepel, hogy a versenyszférában az 5 százalékos inflációval megegyező mértékű bruttó bérnövekedés is 3 százalékos nettó növekedést jelentene, az szja-rendszerben tervezett könnyítéseknek betudhatóan. A nemzetgazdaság egészében pedig 5-6 százalékos reálbér-emelkedést tart elfogadhatónak a kabinet, ami mellett teljesülhet az optimálisnak vélt makrogazdasági pálya. Ezek alapján megállapítható, hogy a bruttó béremelkedés sem haladhatja meg lényegesen a 10 százalékot jövőre, a kormány tervei szerint. Jóval pesszimistábbak e tekintetben az elemzők. A közgazdászok az idei évben a bruttó és a nettó bérek esetében egyaránt 17-18 százalékos bővüléssel számolnak a tavalyi esztendőhöz viszonyítva. A szakértők szerint a jövő évi folyamatok elsősorban a bértárgyalásokon dőlnek majd el, így többen is kivárnak még a prognózisaik elkészítésével. Néhányan azonban valószínűbbnek tartják a középtávú programban levezetett kedvezőtlen forgatókönyv megvalósulását, ami csak a versenyszférában 5-6 százalékos reálbér-növekménnyel számol. Ebben az esetben romlik a versenyképesség, a beruházások növekedési üteme 4-5 százalékra esik vissza. A jelenleg is rendelkezésre álló információk alapján Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. elemzője - elsősorban a költségvetési szektort érintő idei döntések jövő évi kifutására hivatkozva - 17,5 százalékos dinamikát valószínűsít, ami jóval meghaladja a gazdaságpolitikai programban foglalt értéket.
A versenyképességet javítaná továbbá a foglalkoztatotti bérterhek enyhítése. Erre kiváló eszköz lenne a jelenleg 29 százalékos tb-járulék csökkentése, ám a jövő évi büdzsé tervezési körirata alapján erre a ciklus egészében sem lehet számítani (NAPI Gazdaság, 2002. augusztus 28., 1-3. oldal).
(NAPI)

Baka Zoltán
Baka Zoltán
Kolozsi Pál
Kolozsi Pál

Ez is érdekelhet