A Pénzügyminisztérium korábban se úgy gondolta, hogy a házipénztáraknak az eva felvételéhez kötött kiürítése pusztán a készpénzre terjedne ki, a tárca eredetileg is az eredménytartalékot, vagyis a felhalmozott vagyont figyelembe véve dolgozta ki a javaslatot – reagált lapunknak a PM illetékese laptársunk múlt heti cikkére. A Magyar Hírlap szerint az eváról szóló törvénytervezet normaszövegében változást jelent a korábbi elképzelésekhez képest a cég vagyongyarapodásának megadóztatása a tervezett 20 százalékos adókulccsal, amelyhez kapcsolódik még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás is. Ez ugyanis a végelszámolásnak megfelelő terhet rakna a vállalkozókra. Ráadásul aki az evakörből való kiesést követően tér vissza a normál adózás alá, annak a már egyszer leadózott eszközeit ismét piaci értéken kell állományba vennie, ami után egy későbbi, tényleges megszűnés esetén ismét adóznia kell.
Adószakértők szerint messze került a választások előtti ígéretektől az eva tervezete. Számos korlátozó feltételhez kötné ugyanis a PM a belépést az új adónembe, ami az áfát, a társasági és az osztalékadót, valamint a cégautó adóját váltja ki 15 százalékos egységes adókulccsal a 10 millió forint éves árbevételű egyéni vállalkozók, bt.-k, közkereseti társaságok és kft.-k esetében. A normaszöveg elzárja ettől a lehetőségtől a jövedéki, a fogyasztási adóról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végzőket, továbbá a vámtörvény szerint közvetett képviselői tevékenységet folytatókat. Nem lehet e kör tagja továbbá az a cég, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a Szerencsejáték Felügyelet engedélyének birtokában végezheti tevékenységét.
A fő érvágás mindazonáltal a kereszttulajdonlás korlátozása lehet, ha nem változik a koncepció. E szerint a tagok semmilyen más társaságban, sem egyéni vállalkozásban nem rendelkezhetnek tulajdonrésszel. Az sem megoldás, ha az év végéig megszabadulnak az érintettek ezektől a részesedésektől, mivel a törvény két évre visszamenőleg várja el ezt a helyzetet az adóalanyoktól.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete a napokban juttatta el a Pénzügyminisztériumhoz szakmai állásfoglalását a tervezettel kapcsolatosan. Ebben megállapítják, hogy a keresztszámlázások miatti aggodalom legfeljebb az áfa esetében állhat valós alapokon, ám ez is megakadályozható oly módon, ha az áfatörvényben a kereszttulajdonlások esetében kizárnák az evás vállalkozók által áthárított adó levonását. A javaslat szerint ez az összeg egyben növelné a nem evakörbe tartozók társasági adóalapját. A felső, 25 százalékos áfakulcs esetében ez már 0,75 százalékos többletadót jelentene, ami ellensúlyozná az alacsonyabb áfakulcsok esetében keletkező költségvetési adóbevétel kiesését.
A lapunk birtokában lévő kimutatás szerint a PM csak a közkereseti és a betéti társaságok eredménytartalékait vette figyelembe, amikor 60-70 milliárd forint nagyságrendű házipénztári tartalékról nyilatkoztak. A 2000. évi társaságiadó-bevallások szerint az évi 10 millió forintnál kisebb árbevételű korlátolt felelősségű társaságoknál további 178 milliárd forint halmozódott fel, vagyis az evára e feltétel alapján jogosult mintegy 61 ezer társaság – ezekben értelemszerűen nem szerepelnek az egyéni vállalkozások – eredménytartalékának értéke összesen 240 milliárd forint. A különböző korlátozó intézkedések miatt azonban a ténylegesen jogosultak köre ennél lényegesen szűkebb lehet, vagyis valójában 80–100 milliárd forint adóalap jöhet számításba. Ez pedig 16–20 milliárd forint költségvetési bevételt jelent 20 százalékos adókulcs mellett, további 26,4 milliárdot pedig a meglepetésre a javaslatba került 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás hozna – három év alatt egyenlő részletekben.
Baka Zoltán
Baka Zoltán