BUX 138078.04 -0,24 %
OTP 44180 -1,49 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Értelmezés kérdése a szövetkezeti kárpótlás

Bár a már megszűnt agrárszövetkezetek volt tulajdonosainak „kárpótlási” terveit a kormányzati szakértők megpróbálják nem kárpótlásként kezelni, a törvény betűje helyett annak szellemét vizsgáló Alkotmánybíróság nem teheti ezt. Így a taláros testület vagy legitimálja az Orbán-kormány szövetkezeti üzletrészre vonatkozó törvényeit és ezzel a Medgyessy-kabinet leendő javaslatát is, vagy mindkettőt az alaptörvénybe ütközőnek minősíti.

2002. augusztus 25. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nem egyértelmű, hogy a már megszűnt mezőgazdasági szövetkezetek egykori üzletrész-tulajdonosai hogyan juthatnak majd hozzá valamikori szövetkezeti vagyonuk ellenértékéhez, az ügylet lebonyolítása kapcsán annyit emlegetett kárpótláshoz ugyanis nem csak törvénymódosításra lenne szükség, hanem megnyugtató alkotmányos megoldást is kellene találni a rendezésre. A kormány olyan törvényjavaslatot készül az Országgyűlés elé terjeszteni, amely alapján az eredeti névérték 30 százalékával - nyugdíjasoknál 60 százalékkal - kárpótolná az állam a mintegy kétszéz 1992 óta megszűnt mezőgazdasági szövetkezet egykori tulajdonosait - erősítette meg laptársunk értesülését István András, az agrártárca főosztályvezetője. Hozzátette: e volt szövetkezeteknek körülbelül 40 milliárd forint értékű üzletrészük volt, ennek 30 százaléka pedig mintegy 12 milliárd forint.
Lapunk többször foglalkozott a már megszűnt agrárszövetkezetek egykori tulajdonosainak kifizetésével, illetve, hogy ez csak kárpótlás útján lehetséges, ugyanis nincs már meg az az üzletrész, amit felvásárolhatna az állam. Csakhogy egy csak a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó kárpótlás könnyen alkotmánysértő lehet, szakértők szerint ütközhet például az alaptörvényben szereplő egyenlő elbánás elvével. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy napokban tartott előadásában hivatkozott is arra, hogy egy csak agrárszövetkezeti kárpótlás esetén jogosan hördülnének fel például a már szintén megszűnt ipari szövetkezetek egykori tulajdonosai, kérdezve: őket mikor kárpótolja az állam?
A miniszter szerint alkotmányos megoldást eddig nem sikerült találni, ezért a kérdés megoldása bizonytalan. István András szerint ugyanakkor a megoldás mikéntje a probléma. Ezért is nem kárpótlási törvényjavaslatot javasoltak a tárcák - tette hozzá a főosztályvezető -, emlékeztetve arra, hogy az eddigi mezőgazdasági szövetkezeti kifizetések ügyei is alkotmánybírósági kontroll alatt vannak. Mivel nem kívánják az előző kormány útját járni és újabb alaptörvénykontrollt indukálni, a megszűnt agrárszövetkezetek volt tulajdonosait a tervek szerint nem is kárpótlással, hanem „vagyonvesztés részleges térítése útján” kívánják kielégíteni, s kérik is erre a fenti forrást a jövő évi költségvetésből. Szakértők szerint mindenesetre ilyen részleges térítésre is bejelenthetik igényüket a már megszűnt más ágazati szövetkezetek tulajdonosai, jelezve, hogy a megkülönböztetést alkotmányellenesnek tartják, s kezdeményezhetik a jogszabály alkotmányossági kontrollját.
László Levente

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet