A költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó havi átlagkeresete 2001-ben 10,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a nemzetgazdaságban a növekmény 18 százalék volt, a költségvetési szektor egészében pedig 22,4 százalékkal emelkedtek a keresetek. Ez azt jelenti, hogy némiképp szűkült a különbség a költségvetés egyes területei között. Tavaly a központi irányításban foglalkoztatott 262 ezer ember a rendszeres és a kapcsolódó juttatásokat is figyelembe véve átlagosan bruttó 116 ezer forintot keresett, míg a szektor egészében 106 ezer forintot számoltak el fejenként.
A kereseteket összegző mutatók arról tanúskodnak, hogy a költségvetési „elit” havi juttatása 13 ezer forinttal meghaladta a versenyszférában elérhető 102,8 ezer forintot is, amely egyébként alig különbözik a nemzetgazdasági átlagtól.
A zárszámadási törvénytervezet szerint 2001-ben a költségvetés egészére jellemző keresetnövekedési dinamikát ért el a miniszterelnöki juttatás: a tavalyi 739,4 ezer forintos havi átlag közel 23 százalékkal nagyobb a megelőző évinél. A kormányfő tavaly összesen 8,849 millió forintot kapott rendszeres juttatásként, további 24 ezer forint pedig kapcsolódó keresetként szerepel a neve mellett. Az adatok szerint az első félévben 3,8 millió, a másodikban 5 millió forinttal díjazta az állam a tevékenységét. Az Állami Számvevőszék elnöke 2000-ben átlagosan havi 681,5 ezer forintos bruttó keresetre tett szert, tavaly a rendszeres és a kapcsolódó juttatások havi átlaga már 763,5 ezer forintot jelentett - derül ki a zárszámadásokból. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyanakkor csaknem 21 százalékkal kisebb keresethez jutott: míg 2000-ben még bruttó 896 ezer forintot állapítottak meg számára, tavaly már csak 708,1 ezer forintot fizettek e közjogi méltóság ellátásáért.
Az országgyűlési képviselők fizetési szalagja havi bruttó 44 ezer forinttal mutatott nagyobb összeget, mint az egy évvel korábbi 443,9 ezer forint. A miniszterek keresete átlag 52 ezer forinttal emelkedett ebben az időszakban, aminek ötödét a nem rendszeres juttatások tették ki. Lefelé húzta a költségvetési szervek átlagát a közalkalmazottak keresete, ami a kapcsolódó juttatások nélkül 88,8, azzal együtt 105,6 ezer forintot jelentett havi átlagban.
A törvényjavaslat egyébként - a korábbi évektől eltérően - két félévre osztva közli a kereseti statisztikákat. Ennek az oka az, hogy tavaly júliustól lépett életbe a köztisztviselők bérhelyzetét is rendezni hivatott életpályaprogram. A kimutatás szerint az első félévi 121,6 ezer forintos havi átlag a kormány intézkedésének hatására a második félévben 43 ezer forinttal emelkedett ebben a körben.
A zárszámadás szerint a bérek tavalyi, vártnál gyorsabb emelkedése a nemzetgazdaság egészében két okra vezethető vissza: az 57 százalékos minimálbér-emeléssel összefüggésben hoztak intézkedéseket a bérszintek közötti torlódás enyhítésére, illetve a közszféra bérnövekedése dinamikusabb volt a tervezettnél. A minimálbér-emelés negatív hatásaként említi meg a törvénytervezet, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 23,4 százalékkal emelkedett a versenyszférában az előző évihez képest, bár arányuk a nemzetgazdaság egészében csekély, az összes alkalmazotti létszámhoz mérten 5,9 százalék.
A gyorsabb bérnövekedésnek köszönhetően az egy főre jutó reálbér tavaly 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A gyermekkedvezményeket is figyelembe véve a reálkereseti index egy munkavállaló esetében éves átlagban 7,7 százalék lett.
B. Z.
