Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány már első ülésén elhatározta az érdekegyeztetés felújítását - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter a három év után felélesztett érdekegyeztetési tanács első ülésén pénteken. A három oldal aláírta az OÉT működéséről szóló megállapodást, ami szerint a testület tevékenysége ezentúl adózási, költségvetési és jogszabály-alkotási kérdésekre is kiterjed. Medgyessy Péter kormányfő szerint az uniós csatlakozás küszöbén kulcskérdés az egyeztetés és kifejezte a kormány elkötelezettségét a jóléti rendszerváltás végigvitele mellett.
Az érdekegyeztetés felújításáról szóló megállapodás aláírását követően László Csaba pénzügyminiszter a testület elé terjesztette a tárca Fordulat a gazdaságpolitikában című anyagát. Ebben olyan új gazdaságpolitika kialakítását helyezte kilátásba, aminek középpontjában a teljesítmények, illetve ezek fokozása áll. A pénzügyér kiemelte az óvatos jövedelempolitika szükségességét, szerinte hosszabb távon semmiképpen sem tarható a reálbérek 10 százalék feletti növekedése. A jövedelempolitika fókuszába fokozatosan a nettó béreknek kellene kerülniük, így - adócsökkentéssel együtt - a kisebb bruttó növekedés is érezhető reálemelkedést jelent. Az új gazdaságpolitikát strukturális oldalról is támogatni kell, vagyis folytatni kell a privatizációt, illetve ösztönözni kell a megtakarításokat az adó- és a nyugdíjreform révén. A PM koncepciója az export, a beruházások és a fogyasztás egészséges arányán nyugvó, fenntartható növekedéssel számol, aminek üteme a következő években 4,5, 2005-től pedig 5-6 százalék lenne. Ez az új gazdaságpolitika képezné annak az előcsatlakozási gazdasági programnak az alapját, amit augusztus 15-ig kell az Európai Unió asztalára tenni.
A munkavállalói oldal élből elutasította a pénzügyminiszter önmérsékletre vonatkozó felszólítását, mondván, a reálbérek most sem érik el az 1989-es szintet. Szerintük a reálbérek 10 százalékos növekedése mögött a minimálbér kötelező emelése, illetve egyes menedzseri csúcsfizetések növekedése áll, a versenyszférában valójában csak 7,5 százalékos növekedés valósult meg. A szakszervezetek igazi szociális fordulatot sürgetnek és azt követelik, hogy a béreknek az uniós színvonalra való felzárkóztatása már jövőre kezdődjön meg és ehhez rendeljenek nemzeti programot. Ettől nem zárkózott el a munkaadói oldal sem, ám kizárólag a teljesítmények értékelhető növekedéséhez kötné a reálbérek növekedését.
(NAPI)
