Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Tárki-jelentés szerint a rejtett gazdaság súlyának csökkenését az adott vállalati körben két tényező befolyásolta erősen: a javuló, illetve jó hosszabb távú üzleti kilátások, valamint a magyar gazdaság növekvő integráltsága az alacsonyabb szintű rejtett gazdasággal bíró nyugat-európai gazdaságba. Az előbbi tényező hatása a legális és a rejtett gazdaságban elérhető várható nettó hozamok egymáshoz viszonyított arányainak átrendeződésével függ össze. A kedvező üzleti kilátások, a növekvő bruttó hazai termék (GDP) növelik a legális gazdaságból származó várható jövedelmeket.
Ezzel párhuzamosan javulhat az adó-ellenőrzési munka színvonala is - a gazdasági növekedés lehetővé teszi az adóadminisztráció erősítését. Ez utóbbi pedig növeli a rejtett gazdasághoz kapcsolódó költségeket. Amennyiben a növekedés az átlagos vállalati adóterhelés csökkenésével is párosul - ami felívelő periódusban valószínűsíthető -, e két tényező együttesen már a rejtett gazdasághoz kapcsolódó nettó előnyök jelentős csökkenésével jár együtt.
Az Európai Unió gazdaságába való integráltság előrehaladása is a rejtett gazdaság csökkenésének irányába hat. Nőtt az exportáló cégek aránya a magyar gazdaságban, másrészt az exportálók esetében nőtt az átlagos exportarány is. Itt a rejtett gazdaságot csökkentő hatás mind a vásárlások, mind pedig az eladások oldalán érvényesül. Az előbbinél az export viszonylag magas importtartalma miatt nem sok lehetőség van - az import esetében gyakorlatilag nincs lehetőség - a számla nélküli vásárlásra. Az eladásoknál pedig a számla nélküli eladások lehetőségét csökkenti az európai integráció: az európai versenytársak - azonos adózási feltételek esetén - feltehetően kisebb valószínűséggel vesznek részt a rejtett gazdaságban.
Az átmenet első szakaszában a rejtett gazdaság súlya szükségképpen növekvő tendenciájú. Ezt elsősorban a nagyarányú visszaesés, a piaci intézmények fejletlensége és a szerződéses kapcsolatok szétzilálódása magyarázza. A transzformációs visszaesés közepette a gazdasági szereplőkre ható tényezők jobbára a rejtett gazdaság növekedését ösztönzik. A visszaesés az adóellenőrzésre fordítható kormányzati kiadások reálértékének csökkenését eredményezheti, ami általában az ellenőrzési és felderítési valószínűség csökkenését vonja maga után. Másrészt a romló GDP-kilátások mellett a költségvetés pozíciója nem tette lehetővé az adókulcsok és járulékterhek érzékelhető csökkentését, illetve az egy ízben jelentősen csökkentett társasági adó és az alacsonynak mondható effektív társaságiadó-kulcsok ellenére összességében magas szinten stabilizálódott a vállalkozások adóterhelése. Ez az adóterhelés pedig a rejtett gazdaság felé tolja a cégeket.
A kereslet nagyarányú visszaesése alapvetően megingatta a vállalkozások rövid távú pénzügyi helyzetét, és szétzilálta üzleti kapcsolataikat. Ebben a helyzetben a vállalati túlélési stratégia része volt egyrészt a pénzügyi, ezen belül pedig az adózási fegyelem lazulása, másrészt a rejtett gazdaságra való támaszkodás (számla nélküli értékesítés, illetve a fekete foglalkoztatás).
A transzformációs visszaesés lezáródása, az üzleti kilátások javulása csökkenti a cégek rejtett gazdaságba való involváltságát. Egyfelől csökkenti azokat az ösztönzőket, amelyek vonzóvá teszik a rejtett gazdaságot.
M. Cs.
