Tegnap kezdte meg az Országgyűlés a kormány javaslata alapján Magyarország kiotói jegyzőkönyvhöz való csatlakozásának általános vitáját, miután a Medgyessy-kabinet elfogadta az egyezményhez való csatlakozást. A kérdést az Orbán-kormány is tárgyalta, s a döntést parlamenti hatáskörbe utalta. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a kormány-előterjesztés arra irányul, hogy minél több állami, illetve önkormányzati tulajdonú cég vehessen részt a közös beruházásokban, amelyek leginkább a megújuló energiaforrások felhasználását tűzik ki célul.
A kibocsátási jogok nemzetközi kereskedelmének lényege, hogy a kibocsátáscsökkentési kötelezettségét teljesítő ország - a túlteljesítés mértékéig - a fel nem használt jogait átadhatja egy másik országnak, amelyik enélkül nem képes teljesíteni kötelezettségét. Ez esetben tehát a kibocsátási jogért cserébe pénzt kap az „eladó”. Környezetvédelmi szakértők szerint ennek Magyarországon csak akkor lenne realitása, ha az így képződött forrást az együttes végrehajtásokhoz hasonló környezetvédelmi beruházásokra fordítanák. A másik lehetőség az együttes végrehajtás, amelynek lényege, hogy egy konkrét emissziócsökkentő beruházás nyomán előállt és auditált kibocsátáscsökkentést a beruházó és a kedvezményezett - kvótáját túlteljesítő - ország valamilyen kialkudott arányban megosztja. A nagyon szennyező országok külföldi társaságainak ez azért éri meg, mert államukban támogatást, illetve kedvezményeket remélhetnek, illetve másutt nem kell csökkenteniük - államuk kiotói vállalása következtében - saját káros kibocsátásukat, ha ilyen típusú beruházást eszközölnek, például Magyarországon. Károsgáz-kibocsátásuk csökkentését tehát kisebb költséggel oldhatják meg más államokban, mint otthon. Hat ország a Világbankon keresztül már elkezdte alkalmazni az együttes végrehajtás elvét. Ebből az is következik, hogy a beruházást fogadó országban - így például Magyarországon - költségvetési források nem kerülhetnek be a folyamatba, hiszen nem ez a rendszer lényege, hanem a külföldi állami forrás, illetve a külföldi magántulajdonú társaság finanszírozása.
Szakértői becslések szerint Magyarország értékesíthető zöld kvótája 20-80 milliárd forint értékű lesz, a magyar vállalás ugyanis az 1985-1987 évek átlagértékéhez képest 6 százalékos emissziócsökkentés 2012-ig. A szakértők úgy vélik, hogy a határidőig 80-90 megatonnára faragható le a kibocsátás, ami a fenti évek átlagos 99,8 megatonnás széndioxid-egyenértékben számolt értékéhez viszonyítva több mint 6 százalékos csökkenés, így a vállalt arányon felüli 4-14 megatonnás csökkentés jelenti Magyarországnak a 20-80 milliárd forint pluszbevételt. Ez az összeg ölthetne testet az együttes végrehajtásban, közös környezetvédelmi beruházásokban (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 7., 1-3. oldal).
L. L.
