Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tegnapi ülésén az idei inflációs célkitűzés elérése érdekében 50 bázisponttal, 9,5 százalékra emelte az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatát az MNB monetáris tanácsa. A jegybank a monetáris szigorítást jelentő döntés meghozatalakor elsősorban a forint gyengülését s a 2002 második felében és 2003-ban várhatóan gyorsuló gazdasági növekedést vette figyelembe. A jegybankárok legutóbb május elején változtattak az alapkamaton, akkor a fokozódó inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal, 9,0 százalékra nőtt az irányadó kamatszint.
A monetáris tanács tegnapi ülése előtt teljesen megosztott volt a piac a várható döntéssel kapcsolatban. A NAPI Gazdaság által megkérdezett nyolc makroelemző fele biztosra vette az 50 bázispontos kamatemelést, míg négy szakértő úgy ítélte meg, hogy erre nem kerül sor. A szigorítást prognosztizáló közgazdászok szerint a forint utóbbi napokban mutatott gyengülése és a múlt héten napvilágot látott, a piaci várakozásoknál jóval gyengébb államháztartási, illetve fizetésimérleg-adatok elkerülhetetlenné tették a kamatemelést. A pesszimista elemzők szerint az utóbbi napok 250 forint körüli euróárfolyama mellett nem teljesülhet az idei évre kitűzött inflációs célsáv felső szélét jelentő 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés sem, így a jegybanknak nem volt választása.
Az MNB indoklása szerint a forint árfolyamának az elmúlt időszakban tapasztalt gyengüléséhez a korábbi közleményekben jelzett tényezőkön túl a nemzetközi befektetők kockázati prémiumelvárásainak fokozódása is hozzájárult.
A kockázatok, illetve ezáltal az elvárt hozam növekedése elsősorban nem a magyar belpolitikai helyzetből, hanem a feltörekvő piacokkal szemben erősödő bizalmatlanságból következik - fejtette ki Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője. Hasonlóan vélekedik Barcza György, az ING Bank szakértője, aki az utóbbi két hétben válságközelbe került brazil gazdaság hatásán túl a kedvezőtlen magyar makrogazdasági adatokat is a kockázati prémiumot növelő tényezők közé sorolja.
A mindenekelőtt a forint erősödését elősegíteni hivatott kamatemelés tegnap délután nem nagyon látszott meg a hazai fizetőeszköz kurzusán. A döntés bejelentése után a forint 9,4 százalék körül forgott a sáv erősebbik oldalán, ami ugyan valamivel magasabb volt a délelőtti 9,02 százalékos szintnél, de még mindig csak 250 forint körüli euróárfolyamot jelent.
A piac szerint a fogyasztói árszínvonal júniusban 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, májushoz képest pedig 0,2 százalékos volt az emelkedés - derül ki a NAPI Gazdaság kilenc makroelemző megkérdezésével készített felméréséből. A prognózisok 5,2 és 5,6 százalék között szóródtak, miközben havi szinten a legoptimistábbak stagnálást, a legpesszimistábbak pedig 0,5 százalékos drágulást jeleznek előre.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az első nyári hónapban olcsóbbak lettek a szezonális élelmiszerek és a benzin, miközben a tartós fogyasztási cikkek legalábbis nem drágultak májushoz viszonyítva. A zöldségek és gyümölcsök csoportja összességében 1,0 százalékos áresést mutat, az üzemanyagok esetében a mérséklődés 2,0 százalékra tehető - vélekedett Barcza. A szakértők szerint a jelentős bérkiáramlás miatt a szolgáltatások áremelkedése - májushoz hasonlóan - ezúttal is dinamikusabb lesz az átlagnál.
Az elemzők megosztottak az infláció további alakulásával kapcsolatban, többen még mindig bíznak az idei inflációs cél teljesülésében, miközben a többség szerint erre egyre kevesebb az esély. Nagy részük úgy véli, hogy a júniusi inflációs szint még nem jelenti az idei inflációs pálya alját, a szeptember feltehetően ennél is alacsonyabb indexet hoz. Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. elemzője szerint az elkövetkező hónapok inflációs rátájára jelentékeny hatással lesz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) döntése a megszűnő tv-előfizetési díj elszámolásával kapcsolatban.
Amennyiben a tv-előfizetési díj a fogyasztói kosárban marad, akár 50 bázisponttal is mérséklődhet az inflációs ráta - mutatott rá Zsoldos. A KSH csütörtökön teszi közzé a júniusi adatokat.
Kolozsi Pál
