Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Kopint szerint a GDP 2002-ben 3,7 százalékkal bővülhet, ez valamivel erőteljesebb, mint a kutatók korábbi várakozása, a társaság legújabb elemzésében 0,5 százalékponttal emelte az idei növekedés várható mértékét. A belföldi felhasználás növekedése a tavalyinál számottevően gyorsabb lesz. Figyelembe véve az előirányzott közalkalmazotti béremelést, illetve a minimálbér adómentessé tételét, a nettó reálkeresetek emelkedése meghaladhatja a 10 százalékot, a háztartások reáljövedelmének növekedése pedig a 6,5 százalékot. A jelentés szerint a kiegyensúlyozott növekedés fontos feltétele a fiskális és monetáris politika összhangjának megteremtése. Ennek híján az állam kamatterhei nőhetnek, a fizetési mérleg hiánya emelkedhet, miközben az infláció nem csökken annyira, mint amekkora áldozatot az inflációellenes politika megkíván. Az infláció csökkenése megtorpan és az év második felében beragad az 5,5-6 százalékos sávban.
A lanyha nyugat-európai konjunktúra miatt a magyar áru- és szolgáltatásexport növekedési üteme idén - négy év óta először - elmarad az importé mögött. Az utóbbi dinamikus bővülését az élénk belső fogyasztáson kívül a versenyképességnek a forint korábbi erőteljes reálfelértékelődése miatti romlása és a megélénkülő technológiai beruházások okozzák.
A kutatók 2003-ban lehetségesnek tartják a növekedés további gyorsulását, a GDP 4,5 százalékot esetleg meghaladó növekedését. Az export (a külső konjunktúra javulására reagálva) érzékelhetően élénkülhet, a nettó export pozíciója javulna, miközben a belföldi felhasználás növekedési üteme érdemben nem változna (4,6 százalék). A lakossági fogyasztás valamivel lassabban (4 százalékkal), a beruházási tevékenység gyorsabban (7-8 százalékkal) bővülhet, mint az idén. Az ipari termelés 7 százalék feletti ütemben nőhet, a nettó reálkeresetek azonban a 2001. évinél szerényebb mértékben nőhetnek, mintegy 5 százalékkal. Az infláció csak kismértékben csökken, éves átlagban várhatóan meghaladja az 5 százalékot. A külső hiányok mértéke kevéssé változik 2002-höz képest, de a folyó fizetési mérleg deficitje a GDP arányában 3,4 százalékra csökken. A 2002. évihez képest mérséklődik a GDP-hez mért államháztartási hiány is. Amennyiben az új kormány többletkiadásai nem haladják meg a már ismertetett intézkedések miatt bekövetkező szintet, úgy az államháztartás hiánya 700 milliárd forint alatt tartható.
(NAPI)
