A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete 2002. február-április között 256 céget kérdezett meg a forint árfolyamsáv-szélesítésének hatásairól - mondta el a kamara elnöke, Parragh László, egy tegnapi sajtótájékoztatón. A válaszadó cégek 37 százaléka számolt be arról, hogy forintban számított exportja 2001-ben csökkent az előző évi szinthez képest, 11 százalékuknál nem volt változás, 51 százalékuknál pedig valamilyen arányban növekedett is az export. A tapasztalatok szerint az exportra és belföldre egyaránt termelők jobban tudtak reagálni a sávszélesítés hatásaira, mint a külpiacra dolgozók. Tavaly, a sávszélesítést követően az érintett kamarák még egyöntetűen valamilyen kompenzáció bevezetését sürgették a kormánynál az elszenvedni vélt veszteségeik enyhítésére.
A cégek 75 százaléka esetében a tényleges export elmaradt a tervezettől, és 48 százalékuk szerint ebben nagy szerepet játszott az árfolyamsáv szélesítése. Azon vállalkozások aránya, amelyeket megrendített a forint árfolyam-erősödése, 5 százalékra tehető, ezek elsősorban exportáló mikro- és kisvállalkozások. A szélesítés különösen azokat érintette negatívan, amelyek már eleve alacsony (10 százalék alatti) profithányaddal dolgoztak, belföldi beszállítókra támaszkodtak, kizárólag külföldre termeltek és eladásaikon belül viszonylag magas (80 százalék feletti) volt a bérmunka aránya. Ezek jellemzően könnyűipari cégek.
Tóth István János, a kamara gazdasági és vállalkozáselemzési intézetének ügyvezető igazgatója szerint a válaszadó cégek 41 százaléka a termelési költségeit csökkentette, 21,5 százaléka a termelését, 19,9 százaléka pedig a belföldi értékesítését növelte. A cégek 10,9 százaléka a hazai beszállítókkal devizában történő elszámolást választotta.
D. P.
Drávucz Péter