Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A július 1-jével életbe lépett benzin-, gáz-, dohány- és gyógyszer-áremelkedés nem biztos, hogy növeli a júliusi fogyasztói inflációt. Ráadásul nemcsak a hatás előjele, de a mértéke is kétséges. A dohányárukra kivetett jövedéki adó 2003-ra tervezett növelésének előrehozása nyomán az értékarányos adó 17-ről 18 százalékra emelkedett. Ebből 2,5-3 milliárd forint többletbevétele származhat a büdzsének. A zárjegyek cseréjére azonban az adózásról szóló törvény alapján 45 napos felkészülési időt kell adni, emiatt az emelt árú termékek várhatóan csak augusztusban jelennek meg a piacon, tehát a magasabb árszint valószínűleg csak az augusztusi inflációs adatban jelenik meg.
A nagyfogyasztói gázár növekedése önmagában valószínűleg nem húzza felfelé a fogyasztói árszínvonalat, ahhoz túl csekély mértékű a drágítás.
A vállalatok valószínűleg nem terhelik át az emelést a termékeikre, ezzel a fogyasztókra. A benzin árának emelkedése önmagában 24 bázisponttal növelné a júliusi inflációs adatot, míg a gyógyszerek árszintváltozása 4 bázisponttal - véli Zsoldos István, a CA-IB elemzője. Ezt azonban jelentősen változtatja a bázishatás. A múlt év közepén ugyanis jócskán drágultak a támogatott gyógyszerek is, így júliusban az év/év alapon számolt gyógyszerárszint csökkent. A járműüzemanyag súlya a KSH által számolt fogyasztói kosárban idén 5,2 százalék, míg a gyógyszereké összesen 2,1 százalék. Hasonló véleménye van Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. makroelemzője. Véleménye szerint a benzin és a gyógyszer, valamint a gáz drágulása miatt önmagában mintegy 40 bázisponttal növekedne a júliusi inflációs adat a tavalyihoz képest.
Nagy talány azonban, hogyan kezeli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a július elsejével 1 forintra csökkentett, így a fogyasztói árszínvonal számára gyakorlatilag megszűnt televíziós előfizetési díj kérdését. A KSH jelenleg az uniós statisztikai hivatallal, az Eurostattal konzultál, hogyan döntsön a kérdésben. A statisztikusok két sarkos megoldás között választhatnak. Ha egyszerűen kiveszik a fogyasztói kosárból, akkor az áresésnek gyakorlatilag nincs hatása. Ha azonban benne hagyják, úgy a csaknem százszázalékos olcsóbbodás önmagában 0,47-0,50 százalékponttal mérsékelné a fogyasztói infláció szintjét az előző évihez képest, egyik pillanatról a másikra.
Tegnap életbe léptek a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek (otc) új árai, ez átlagosan 12 százalékos növekedést jelent. A drágítás indoka, hogy az otc-piacon a gyártók saját gazdasági szempontjaik szerint dönthetnek. A mintegy 3 ezer, támogatotti körbe nem tartozó gyógyszer közül megközelítőleg 600-nak az ára változott július 1-jével. A készítmények tegnaptól érvényes termelői árváltozásai a 20 százalékosnál nagyobb csökkenéstől az 50 százalék feletti növekedésig terjednek. Az ipari nagyfogyasztók szűk köre számára - amelyek 500 köbméter/órásnál nagyobb gázórával rendelkeznek, és az elosztóhálózaton keresztül szerzik be a gázt - 5,2 százalékkal emelkedett a földgáz ára. Ez az emelés az évi összes gázfelhasználás 15 százalékát érinti, mintegy 2 milliárd köbmétert. A lakosságra és a kedvezményezett fogyasztókra, valamint a távhőszolgáltatókra nem vonatkozik az áremelés.
Hétfő óta a gázolajok jövedéki adótartalma 4,8 forinttal (6 százalékkal), 85 forintra emelkedett, a benzinnél pedig a jövedéki adó növekedése 10,5 forint drágulást jelent, ehhez jött még az áfa. A tényleges adóteher-növekmény a gázolaj esetében 6, a benzinnél 13 forint (a korábbi kormány 11,125 forinttal emelte volna a gázolaj árát). A Pénzügyminisztérium számításai szerint a költségvetés 4,5-5 milliárd forint bevételtől esik el idén a kisebb mértékű adóemelés miatt.
Domokos László
