Nem állíthatom, hogy a jegybank és a Pénzügyminisztérium már megállapodott, csak azt jeleztem, hogy nyitottak vagyunk a kompromisszumra, arra, hogy valamiképp módosítsuk a 3,5 százalékos célkitűzést 4,5 százalékra, hiszem, hogy a kormány ezt el fogja fogadni - jelentette ki a jegybank elnöke a Crans Montana-i üzleti fórumon a Reutersnak. Járai reményét fejezte ki, hogy az előcsatlakozási program pénzügyminisztériumi és jegybanki előkészítésének részeként legkésőbb augusztusig sikerül megegyezni a 2003 végére megcélzott inflációban.
Járai már csütörtökön tett egy olyan kijelentést, amelyet az elemzők többsége a célsáv eltolásaként értelmezett és pénteki kijelentése már egyértelműen a célkitűzés módosítására utal.
A jegybankelnök csütörtöki megnyilatkozása gyakorlatilag egyenértékű volt a sáv eltolásával - mondta lapunknak Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. szakértője, aki szerint a bejelentések körüli kommunikációs zavar valamelyest gyengítette a rendszer átláthatóságát, és így hitelességét is.
A jegybank elnöke szerint a legfontosabb a dezinfláció folyamatossága, és miután az idei év végi infláció valószínűleg 5,5 százalékos lesz, ez azt jelenti, hogy a jövő év végén legalábbis 5 százalék alatt lesz a ráta. A jegybankot továbbra is aggasztja a magán- és a közszféra bérnövekménye, valamint a költségvetés hiánya. Reméljük, hogy a kormány jövőre mérsékli a költségvetési hiányt, így az nem gyakorol olyan inflációs nyomást, mint az idén - mondta Járai, hozzátéve, hogy vannak bizonyos kockázatok.
Az MNB elnöke szerint jelenleg nincs napirenden a kamatemelés. A kormány persze nem hivatalosan értésünkre adja azt a kívánságát, hogy csökkentsük a kamatokat vagy kissé gyengítsük a forintot. Nem vagyunk azonban abban a helyzetben, hogy ezt megtegyük - tette hozzá Járai. A közeljövőben inkább kamatemelésre számító Zsoldos szerint nem tekinthető jó jelnek, hogy Magyarországon is a Lengyelországban tapasztalható viszony kezd kialakulni a kormány és a jegybank között.
K. P. P.
