Amióta megnyílt a kkv-k számára az árfolyamkockázatok elleni biztosítási konstrukció, csak néhány ilyen üzletet kötött a Mehib, s ezek összértéke is elhanyagolható. Huber Eszter, a Mehib illetékes vezérigazgató-helyettese szerint ez mindaddig így is marad, amíg a forint az eddigiekhez hasonlóan stabilan megtapad a sáv erős oldalán. Ekkor ugyanis az exportárakba be lehet kalkulálni az erős forintot, így nincs, illetve minimálisra mérséklődik az árfolyamkockázat és elhanyagolható a fedezeti ügyletek iránti érdeklődés.
Az effajta biztosítási ügyletek iránti igény növekedésére akkor lehet számítani, ha a magyar fizetőeszköz jelentősen elmozdulna a gyenge oldal felé és ott is maradna, mert így létrejönne a hirtelen nagyobb mértékű erősödés lehetősége, és ez már hordoz akkora kockázatot, amekkorát célszerű biztosítással kivédeni. A kis- és közepes vállalkozások a kereskedelmi bankoktól többnyire 30-60-90 napos áruhiteleket kapnak, így számukra a forint sávbeli mozgása ezekben az intervallumokban érdekes az árfolyamkockázat szempontjából - de alapvetően gyenge forint esetében.
E konstrukciót a Mehib a tavalyi sávszélesítés nyomán bekövetkezett erősödés miatt kifejezetten a kis- és közepes exportálók körének dolgozta ki. Az érintett vállalkozások jelentős részét ugyanis megkötött szerződések birtokában érte az erősödés, ami ellen védtelenek voltak. A nagy cégek már korábban is védekeztek különféle fedezeti konstrukciókkal, a kicsik, illetve kisebbek számára azonban nehezen voltak elérhetőek a kereskedelmi bankok által kínált hedge-ügyletek. Mire azonban a konstrukciót kidolgozták, engedélyeztették, azaz piacra dobhatóvá vált, a forint árfolyama beállt az erős oldalon, közel a sáv széléhez.
Molnár Csaba
