Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első négy hónapban a versenyszférában átlagosan 14,9 százalékkal növekedett a nettó bér a KSH adatai szerint. Ez ugyan érdemben elmarad a közszféra 26 százalékos bérdinamikájától, ám jócskán meghaladja az erre az évre vonatkozó ajánlást. (A múlt év végén 2002-re az Országos Munkaügyi Tanácsban a kormányzati, a munkaadói és a munkavállalói oldal 8-10,5 százalékos országos keresetemelési ajánlást fogadott el.) A jelek szerint a vállalatok szinte azonnal megpróbáltak lépést tartani a költségvetési szféra lendületes bérdinamikájával. Ez a gyors ütem azonban igencsak megnövelheti a vállalatok költségeit. A feldolgozóipar átlagosan 14,2 százalékos nettó bérnövekedést mutatott fel az első négy hónapban, ezen belül a gépipar 15,3 százalékost, ami már erősen próbára teheti a cégek versenyképességét.
A gépipari cégek például 6-8 százalékos profittal működnek, ráadásul ezt már amúgy is csökkentette az exportőrök esetében a forint felértékelődése.
Ez a bérdinamika az év további részében nem maradhat fenn - mondta lapunknak Nagy Tamás, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói oldalának soros elnöke. Véleménye szerint a második félévben valószínűleg visszafogottabbá válik a bérek növekedése. Az egyes vállalatok különböző mértékű bérnövekedést bírnak el, amit alapvetően a piaci helyzetük határoz meg. A munkaadói oldal egyelőre nem határozott a jövő évi keresetemelési javallatáról. A helyzetet nehezíti, hogy középtávon az uniós bérszinthez való felzárkózást is figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor - mondta Nagy. Emellett a kormányzat a munka törvénykönyvével kapcsolatos módosítások során többféle gesztust is tett a munkavállalók felé.
Magyarország mint telephely veszít a vonzerejéből - állapította meg a Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúra-felmérése. Mind több német tulajdonú vállalkozás nyilatkozik úgy, hogy Magyarország kezdi elveszíteni a befektetőkre gyakorolt vonzerejét. Ennek két legfontosabb oka, hogy a magas költségek és a szakképzett munkaerő hiánya egyaránt hátráltatja a vállalatok üzleti tevékenységét. A német kézben lévő cégek korábban úgy vélték, hogy az alacsonyabb bérköltség mint motiváció alárendelt szerepet játszik a beruházási döntéseik meghozatalakor, sokkal fontosabb a gazdasági és a politikai stabilitás, valamint az Európai Unióhoz való várható magyar csatlakozás. Ez azonban átértékelődhet, ha megmaradhat a magas bérdinamika.
Miközben 2002 elején gyorsan emelkedett a bérszint, nem nőtt a foglalkoztatás. Február és április között 5,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami 231,5 ezer munkanélkülit jelent. A foglalkoztatottak száma ebben az időszakban átlagosan 3,84 millió volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
D. L.
