Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Monetáris Tanács áttekintette és értékelte a gazdasági és pénzügyi folyamatokat és változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 9,0 százalékos szintjét - közölte tegnapi közleményében a jegybank.
Az MNB tegnapi döntése nem érte meglepetésként a piacot, az elemzők többsége nem számított sem a kamatok emelésére, sem pedig a mérséklésükre.
A jegybank közleménye szerint a májusi kamatemelés óta napvilágot látott információk arról tanúskodnak, hogy a versenyszektorban továbbra sem mérséklődött a bérinfláció és erőteljes az államháztartás keresleti hatása is. A Monetáris Tanács a következő időszakban fokozott figyelemmel kíséri az inflációs kockázatot hordozó folyamatok, ezen belül is a fiskális politika és a háztartások keresletének alakulását. A kedvezőtlen folyamatok fennmaradása a monetáris kondíciók szigorítását teheti szükségessé - áll az MNB közleményében. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint aggasztó, hogy nem enyhül a jegybank és a kormány közötti viszony, az igazán pesszimisták pedig egyenesen a monetáris és a fiskális főhatóságok Lengyelországban tapasztalható konfliktusának kialakulásától tartanak. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint a közeljövő egyik legfontosabb kérdése, hogy felvázol-e a jegybank és a kormány egy közös, középtávú makrogazdasági pályát, vagy pedig állandósulnak az MNB és a Pénzügyminisztérium közötti pengeváltások. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kamatemeléseknek sem feltétlenül lenne különösebb hatása a fogyasztói árszínvonalra. Akad olyan elemző is, aki szerint a jegybank szokásosnál kissé keményebb hangvétele az inflációs célok esetleges meghiúsulásának későbbi kommunikálását alapozza csak meg.
A jegybankárok úgy vélik, hogy az inflációs célkövetés rendszere a bevezetését követő első év tapasztalatai alapján jól szolgálta a dezinflációs politikát. Fontos, hogy az új monetáris politikai rendszer megőrizze eddig felhalmozott hitelességét; ez mérsékli az infláció további csökkentésének rövid távú reálgazdasági költségeit, az expanzív fiskális politika és a termelékenység növekedésével összhangban nem álló bérnövekedés viszont növeli azokat - figyelmeztetnek a tanács tagjai.
A jegybank legutóbb májusban emelte az alapkamatot, akkor a fokozódó inflációs nyomásra hivatkozva az MNB 50 bázisponttal, 9,0 százalékra növelte a kölcsönzés költségét. Az elemzők között nincs egyetértés az idei év várható kamatdöntéseivel kapcsolatban: vannak stagnálásra, emelkedésre, sőt csökkenésre számító szakértők is. Abban mindenesetre már-már teljes az egyetértés, hogy az MNB tegnapi bejelentése a pesszimisták táborát gyarapította.
K. P. P.
