Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A települési önkormányzatoknál a szelektív hulladékgyűjtésben nem történt lényeges előrelépés az utóbbi hat évben - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata. A szelektív gyűjtés műszaki és technikai feltételeit az önkormányzatok pénzügyi forrás hiányában nem teremtették meg. Emellett a lakosság hozzáállása sem segítette elő a szelektív hulladékgyűjtés széles körű bevezetését. Az önkormányzatok a szilárd hulladék begyűjtése és kezelése területén lassan közeledtek az uniós követelményekhez 1995 és 2000 között.
A begyűjtött szilárd hulladék mennyisége évente 3-4 százalékkal növekedett. E szemét kétharmada lakossági, egyharmada pedig intézményi és üzemi eredetű. A szilárd hulladék gyűjtésébe bevont települések aránya csupán 81 százalék, jelenleg 604 település ellátatlan. Ezek túlnyomórészt kétezer fő alatti települések. A múlt évben közszolgáltatás keretében összesen 701 szilárdhulladék-lerakó telep üzemelt. Ezek csupán tíz százaléka tekinthető korszerű lerakónak. Az összegyűjtött szilárd hulladék 85-90 százalékát lerakással ártalmatlanítják, 5-7 százalékát elégetik és csupán 1-2 százalékát hasznosítják újra. A szelektíven gyűjtött szilárd hulladék mennyisége az összesnek csupán egy százalékára rúg.
A települési önkormányzatok a vizsgált hat esztendőben mintegy húszmilliárd forintot fordítottak a szilárdhulladék-gazdálkodási fejlesztésekre. Ennek ellenére az uniós átlaghoz viszonyított lemaradás továbbra is lényeges - vélik a számvevők. A szervezett gyűjtés megteremtése, a szelektív hulladékgyűjtés hatékony bevezetése, valamint a régi lerakó telepek rekultiválása 2001 és 2008 között 135-140 milliárd forintot igényelne.
D. L.
