Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Reuters-konszenzus szerint a 2002. és a 2003. decemberi infláció is mind távolabbra esik a jegybanki célsáv felső szélétől. Egyre több elemzőnek az a véleménye, hogy az MNB növeli jövő évi célkitűzését. Ezzel együtt a második félévben újabb kamatemelés következhet. A jegybank döntéseit várhatóan nagyban befolyásolja majd a 2003-as költségvetési deficit nagysága, valamint az Európai Központi Bank kamatainak alakulása. A GDP bővülési üteme idén 3,51 százalék lehet, míg 2003-ra átlagosan 4,34 százalékra számítanak.
Májusban ugyan az áprilisi 6,1 százalékról 5,6 százalékra csökkent az infláció üteme, ám a várakozások júniusban tovább romlottak - derül ki a Reuters legújabb felméréséből. Decemberre az új elemzői konszenzus 5,78 százalék lett. Ez tíz bázisponttal magasabb az előző havinál, és jelentősen meghaladja a jegybanki célsáv felső határát. A 2003. decemberi konszenzus pedig még ennél is nagyobb mértékben, 32 bázisponttal, 4,90 százalékra emelkedett. Ez pedig 0,4 százalékkal van a jegybanki célsáv széle felett. Mind több elemző véli úgy, hogy a jegybank lazítja vagy feladja a jövő év decemberére vonatkozó inflációs célját a kormányzattal a gazdasági stratégiáról folytatott tárgyalásokon, ezzel együtt újabb kamatemelés is következhet a második félévben.
A makroelemzők véleménye szerint a jegybanki kamatdöntést a következő időszakban három tényező határozza meg. Ezek közül a legfontosabb, hogy a lassan körvonalazódó 2003-as államháztartás, főleg a központi költségvetés milyen alakot ölt, és mekkora lesz a tervezett hiány. Különösen fontosak a részletek, így a keresleti hatás alakulása. A másik fontos tényező az Európai Központi Bank (ECB) kamatszintje. Az ECB ugyanis az utóbbi hetekben mind nyilvánvalóbbá tette, hogy a makrofolyamatok alakulása miatt a második félévben kamatemelésre készül. Ezt pedig az MNB minden bizonnyal gyorsan követi majd. Az ECB emelése ugyanis csökkenti a magyar papírok relatív hozamelőnyét, így nő az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomás.
A harmadik tényező a gazdaságpolitika kereteinek meghatározása a kormánnyal közösen. Ebbe beletartozik az inflációs célok esetleges módosítása is. Ma már minden második elemző arra számít, hogy a 2003. decemberi jegybanki cél felfelé tolódik. A vélemények szerint egy fellazult cél jócskán csökkenheti a tavaly bevezetett rendszer hitelességét, és drágíthatja az állampapírokat. A hozamgörbe hosszú fele ugyanis felfelé tolódhat, mivel itt eddig a gyors inflációcsökkenésre és az uniós konvergenciára épülő várakozások hatottak.
A piaci elemzők vélemény eltér arról, hogy mikor következik az MNB kamatemelése. Néhányan még július vége előtt számítanak erre, de a többség is még ebben az esztendőben számít ilyen lépésre. A kutatóintézetek azonban inkább kamatvágást várnak ebben az évben.
D. L.
keret
A növekedési kilátások bizonytalanok, az idei második negyedéves GDP-ütem becslésére csupán hét elemző vállalkozott. Az előrejelzések átlaga 3,29 százalék. A 2002-es esztendő egészére az elemzők 3,51 százalékos, 2003-ra pedig 4,34 százalékos ütemet várnak.
