A piaci elemzők véleménye szerint amennyiben a jegybank módosítaná jövő évi inflációs célkitűzését, úgy azt az ideihez hasonló szinten lehetne megállapítani. E szerint a 4,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékpont célsávot nevezhetné meg a 2003. végi értékre az MNB. Ennél kisebb módosítás valószínűleg felesleges volna. Riecke Werner, az MNB alelnöke hétfőn a Dow Jones hírügynökségnek úgy nyilatkozott: van rá esély, hogy nem sikerül teljesíteni a 2003. végi inflációs célt, ám a 2002. végi cél tartható. Véleménye szerint a jegybank még nem döntötte el, hogy módosítja-e a jövő évi célt. Jelenleg áttekintik a helyzetet.
Az MNB legutóbbi, májusban publikált inflációs jelentése még optimista volt. A prognózis szerint mind idén decemberben, mind a jövő év végén a korábban meghatározott inflációs célsávon belülre várható a 12 havi fogyasztói áremelkedés üteme: 2002 utolsó hónapjára 5,3 százalékos, 2003 decemberére pedig 3,4 százalékos árdinamikát vártak. A jegybanki szakértők szerint az infláció előrejelzése azért is nehéz, mert egyelőre nem ismert pontosan a hatósági árak és a költségvetési kiadások alakulása. Ráadásul ha az év első négy hónapjában tapasztalt ütemű bérnövekedés folytatódik, az hosszú távon súlyos problémákat okozhat, és lehetetlenné teheti a jövő évi, jelenleg érvényben lévő inflációs célok teljesülését is.
A piaci elemzők többségének prognózisa szerint a 2003. decemberi infláció valószínűleg meghaladja a jegybank által megadott 3,5 plusz-mínusz 1 százalékos sáv felső határát, leginkább 5 százalék körüli érték várható. Egyes vélemények szerint esetleges célváltás esetén különösen fontos annak indoklása. Ha sikerül azt egy többéves, hihető gazdaságpolitikai programba ágyazni, amellyel egyetért a fiskális politika is, úgy az hihető lehet. A gazdaságpolitika fő kérdéseiről pedig legkésőbb augusztus elejéig közös álláspontra kell jutnia a Pénzügyminisztériumnak és az MNB-nek, ugyanis akkor kell benyújtani az Európai Uniónak egy középtávú makropályát felvázoló dokumentumot.
(NAPI)
