Idén az államháztartási hiány miatt Magyarország biztosan nem bocsát ki eurókötvényt, ez nem szerepel sem az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. éves kibocsátási tervében, sem a pénzügyi tárca elképzelései között – szögezte le lapunknak Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője, aki szerint csupán valami félreértés okozhatta azt a híresztelést, miszerint idén a PM 100–200 millió eurós kötvénykibocsátásban gondolkodik az államháztartási deficit finanszírozása végett.
A pénzügyi tárca megítélése szerint az államháztartás idei hiányának finanszírozása biztonságosan megoldható magyarországi forintkötvények kibocsátásával. Az a tény azonban, hogy idén nem lesz eurókötvény-kibocsátás, nem jelent semmit a jövő évre nézve.
A PM, a jegybank és az ÁKK közösen állapítja meg a finanszírozási stratégiát. Ez nem tartalmaz euróban denominált államkötvény-kibocsátást 2002-ben. A PM nem kezdeményezi a finanszírozási stratégia felülvizsgálatát, ezért az eddigihez képest bármilyen változtatás legkorábban csupán a következő esztendőben képzelhető el. A fiskális és a monetáris politikai vezetés jelenleg egyetért abban, hogy 2002-ben a lejáró devizaadósság tőkerészét Magyarország forintban újítja meg. Az ÁKK ebben az évben meglehetősen óvatos kibocsátási politikát folytatott, több esetben is lejárat előtt vett vissza papírokat. Emiatt a tervezettnél magasabb állam-háztartási deficit finanszírozása valószínűleg nem okoz komolyabb kibocsátási értéknövekedést. A többletet pedig valószínűleg fel képes szívni a piac.
Piaci elemzők már a kormányváltás idején, az átadás-átvételkor napvilágot látott adatok kapcsán felvetették egy 250–500 milliós eurókötvény kibocsátását, ám erre a jelek szerint nincs szükség. Magyarország utoljára a múlt évben bocsátott ki eurókötvényt. A külföldi piac megcélzása mellett szólhatna, hogy a megjelenés a jelenlegi piaci körülmények között kedvező feltételekkel volna lehetséges: a kamatfelár csupán fél százalékponttal haladná meg a német államkötvény szintjét.
D. L.
Domokos László