Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államháztartás hiánya – az uniós metodika szerint – ebben az évben valószínűleg eléri a GDP hat százalékát a tavalyi négy százalék feletti deficit után – derült ki László Csaba pénzügyminiszter befektetők előtt tartott londoni előadásán. Véleménye szerint a deficit csökkentésének fenntarthatónak kell lennie. László szerint 2002-ben a költségvetési hiány felfutását főként az előző kormányzat választási ígéretei okozták. Emiatt az új kormány idén nem sokat tehet a deficit kordában tartásáért, ám jövőre megkezdődik a csökkentés és a deficit a GDP 4,5–5 százalékára rúghat, 2006-ban pedig 2,5 százalékra csökken. Megítélése szerint csupán némi pótlólagos bevételt adhat az adórendszer működésének javítása, a fő megtakarítást a költségvetésben kell keresni, főleg a hatékonyság növelésével.
László szerint Magyarország 2004-es csatlakozása esetén – a mostani versenyképességi helyzetet és az uniótól várható forrásokat figyelembe véve – reálisan 5–5,5 százalékos éves gazdasági növekedésre lehet számítani az idei négy százalék után. Magyarország 2007-ben lehet abban a helyzetben, hogy belépjen az euróövezetbe is. Az infláció 2002 végén 5–5,5 százalék, 2003-ban átlagosan 4,5–5,5 százalék körül lehet. Véleménye szerint komoly a kockázata annak, hogy a jövő évi MNB-célkitűzés nem teljesül.
Van arra esély, hogy nem sikerül teljesíteni a 2003 végi inflációs célt, ám a 2002 végi cél tartható – mondta a Dow Jones hírügynökségnek Riecke Werner, az MNB alelnöke. A jegybank idei célsávja 4,5 százalék +/– egy százalékpont, míg a 2003 végi 3,5 százalék +/– egy százalékpont. Az MNB még nem döntötte el, hogy módosítja-e a jövő évi célt, jelenleg áttekintik a helyzetet. Annyi bizonyos, hogy 2002-ben könnyebb a célsávon belül maradni, mint jövőre – mondta az alelnök. Az infláció előrejelzése jelenleg különösen nehéz, mivel egyelőre nem ismert pontosan a hatósági árak és a költségvetési kiadások alakulása.
Továbbra is nyitott kérdés, hogy jövőre miként alakul a bérkiáramlás. László Csaba hétfői kijelentése szerint a Pénzügyminisztérium számára 2003-ban a GDP növekedésével megegyező mértékű reálkereset-növekedés volna kívánatos. Ez a várt növekedés és infláció mellett a gyakorlatban kilenc százalékos nominális növekedést jelentene.
Lapunk számításai szerint ennek megvalósítása annyit tenne, hogy 2003-ban nominálisan sem emelkednek a bérek. Idén szeptembertől ugyanis 50 százalékkal emelkedik a közszférában a mintegy 600 ezer foglalkoztatott bértömege. Ez pedig önmagában 9-9,5 százalékkal növeli a jövő évi bértömeget a nemzetgazdaság egészében 2002-hez képest.
D. L.
